Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A szabályozás változatlanul egyoldalú elállási jogot biztosít a fogyasztónak annak érdekében, hogy szerződéses kötelezettségvállalását – nyolc munkanapos gondolkodási idő alatt – felülvizsgálhassa és attól adott esetben következmények nélkül visszaléphessen. Az új rendelet rögzíti azt is, hogy az írásbeli elállási nyilatkozatnak a határidő lejárta előtti bizonyítható elküldése minden esetben határidőn belüli közlésnek minősül – ily módon a postai átfutás időtartama nem a fogyasztó terhére esik.
Kifejezetten rögzíti a szabályozás, hogy a fogyasztónak a rendeletben biztosított elállást nem kell indokolnia. A termékbemutatókon kötött szerződések esetében, ahol az áru kiszállítására csak egy későbbi időpontban kerül sor, az elállásra nyitva álló határidő nem a szerződéskötéstől, hanem az áru kézhezvételétől indul.
A megkötött szerződéstől való visszalépési lehetőség mellett a rendelet az olyan esetekben, amikor a fogyasztó a rendelet hatályát meghatározó körülmények között tesz szerződéskötésre ajánlatot az eladónak, mentesíti őt az ajánlati kötöttség alól – amennyiben az eladó az ajánlatot nyomban el nem fogadja. Megjegyezzük: az eladó általi elfogadás esetén létrejön a szerződés, és attól az ismertetett szabályok szerint el lehet állni.
A fogyasztói ajánlattételre vonatkozó rendezésre egyrészt a szabályozás megkerülésének lehetőségét kiküszöbölendő volt szükség. Másrészt azért, hogy ilyen körülmények között is fennállnak azok a tényezők, amelyek a fogyasztó oldalán történő jogi beavatkozást indokolják. A fogyasztónak ugyanis nem áll módjában, hogy a minőséget és árat a piaci lehetőségekkel összevetve hozzon megalapozott döntést a kötelezettségvállalását illetően.
Az elállás jogkövetkezményeit is a korábbinál egyértelműbben rendezték. Eszerint: a fogyasztó nem köteles megtéríteni az árunak azt az értékcsökkenését, amely a rendeltetésszerű használat következménye, és nem köteles az áru használatáért használati díjat fizetni. Az átvett áru neki felróható (a rendeltetésszerű használaton túlmutató) értékcsökkenéséért azonban helytállni tartozik.
Mivel a jogalkotó beavatkozása a felek jogviszonyába csupán a fogyasztó védelméhez valóban szükséges mértékben indokolt, s ez a cél a szerződéstől való visszalépés lehetőségének megteremtésével elérhető, a szabályozás további előnyöket már nem akar biztosítani a fogyasztónak. Ezért a kiegyensúlyozott elszámolás érdekében előírja, hogy az eladó a fogyasztó részéről már megfizetett vételár visszatérítésén túlmenően a vételár időszakos „használatáért” kamatot fizetni nem köteles.
A kereskedelmi tevékenység végzésének szabályait – a szakmai érdekképviseleti szervezetekkel egyeztetve – kizárólag a „klasszikus” házaló kereskedés tekintetében, és csak annyiban módosították, hogy a magánélet védelme érdekében szűkítették azt az időintervallumot, amelyben a fogyasztó a lakásán felkereshető. A fogyasztót felkereső személy továbbá köteles a személyazonosságát is igazolni.
