BUX 139495.62 1,36 %
OTP 44920 0,0 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

A feleknek érdemes több szerződési kötelezettséget vállalni

A gazdasági életben bevett gyakorlat, hogy külső cégre bízzák az informatikai és adatkezelési rendszerek menedzselését. A szolgáltatás teljesítése/igénybevétele során felmerülhetnek problémás helyzetek, amelyek jogi megközelítésében a számítástechnikai jog területének szakértője, Ormós Zoltán ügyvéd volt segítségünkre.

2005. február 2. szerda, 23:59

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Már az elején számos, utóbb igen lényegesnek bizonyulható kérdést kell tisztázni – mutat rá Ormós Zoltán. Meg kell határozni pontosan magát a szolgáltatást, az arra vonatkozó minőségi, mennyiségi követelményeket akár magában a szerződésben, akár a contractus terjedelmét lényegesen meghaladó, az úgynevezett szolgáltatási szint megállapodásban. A követelmények pontos rögzítésére az outsourcing szolgáltatás igénybevevője, a felhasználó nagy hangsúlyt fektet, miközben egyes jellemzők nem pusztán a szolgáltató érdekkörében felmerülő tényezőktől függnek. Jogérvényesítési nehézségeket okozhatnak az egzakt mérés körüli problémák is.
Ha csupán a legelső fázist vizsgáljuk, a megrendelő vezető tisztségviselőitől az elvárható gondosság körébe tartozik, hogy az olyan nagy értékű és fontosságú ügyletekre, mint az informatikai outsourcing, a szolgáltatókat megpályáztassák. Itt már kiemelendő a versenytörvény azon általános tilalma, miszerint tilos a versenyeztetés – így különösen a versenytárgyalás, a pályáztatás – tisztaságát bármilyen módon megsérteni. Ennek sajnos számos módja van, a részletekbe nem mennénk bele.
Az outsourcing jogi hátterének legkézzelfoghatóbb megjelenési formája a szolgáltatási szerződés és annak megkötésével kapcsolatos tárgyalások. Itt már elkerülhetetlen a műszaki és pénzügyi feladatok jogi feladattá történő transzformálása. Az outsourcing tényleges együttműködési folyamata alapvetően három szakaszra bontható: átmeneti időszakra, a „rendes” szolgáltatási időszakra, és a szerződés megszűnését megelőző visszaadási/visszavételi időszakra.
A szakember kiemelte: az igénybevevő, a felhasználó és a szolgáltató közt bizalmi viszonyról van szó, ezért a kritikus pontokat igen precízen kell szabályozni a jog eszközeivel. Ajánlatos minél magasabb szinten megállapítani a szolgáltatás minőségi jellemzőit oly módon, hogy a szolgáltató alacsony „állásidőket” vállal (hiszen megtörténhet: például leállnak a gépek). A jól kidolgozott szankciórendszernek a felhasználó szempontjából a szerződésszerű teljesítést kikényszerítő hatása mellett vita esetén a könnyebb jogérvényesítés lehet a legnagyobb előnye, míg a szolgáltatónak az ilyen megállapodás jól előre jelezhető (és esetleg limitálható) jogi kockázatot jelent.

Drávucz Péter
Drávucz Péter

Ez is érdekelhet