Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Több átmeneti megoldást követően – leegyszerűsítve – a jogalkotó ahhoz a feltételhez kötötte a felülvizsgálati kérelem megengedhetőségét, hogy a támadott határozat az LB jogegységi határozatában foglalt értelmezéssel ellentétes álláspontot foglal-e el, vagy a joggyakorlat egysége, továbbfejlesztése indokolja-e a felülvizsgálat elrendelését.
A megoldást számos kritika és kifogás érte, több indítvány érkezett a felülvizsgálati szabályok utólagos normakontroll, illetőleg alkotmányjogi panasz keretében való megsemmisítésére. Főbb támadási pontok voltak a kérelem megengedhetőségét szűkítő, fentebb írt feltételek, illetve hogy a LB egyesbírójának a megengedhetőség tárgyában hozott döntése ellen nincsen további jogorvoslatnak helye.
Az Ab novemberi döntése alkotmányellenességet állapított meg a tekintetben, hogy a felülvizsgálati kérelem előterjeszthetőségéhez – az ügy érdemi elbírálására kiható jogszabálysértésen túl – a jogegységi határozattól való eltérés, vagy a joggyakorlat egysége, továbbfejlesztése körében felmerülő elvi jelentőségű probléma megjelölése is szükséges. A döntés szerint e további, a joggyakorlat egységesítéséhez kapcsolódó feltételek kioltják a felülvizsgálat jogorvoslati funkcióját.
Alkotmányellenesnek minősítette az Ab azt is, hogy a felülvizsgálati kérelem előterjeszthetőségéről meghozott egyesbírói döntés ellen nincs helye jogorvoslatnak. Az Ab a Pp. alkotmányellenes rendelkezéseit határozata kihirdetése napjával semmisítette meg. Ennek jogkövetkezménye, hogy az alkotmányellenesnek bizonyult rendelkezések a közzététel napjától, 2004. november 9-étől nem alkalmazhatók.
A határozat indokolásának talán nemcsak azok a részei érdekesek, amelyek a megsemmisítés alapjául szolgáltak, hanem azok az érvek is, amiket a testület alaptalannak talált. Így az Ab álláspontja szerint a felülvizsgálat jogegységre építése önmagában nem ellentétes az államhatalmi ágak elválasztásának elvével; a szabályozás nem sértette a jogorvoslathoz való jogot sem: „a rendkívüli jogorvoslat (...) alkotmányossági megítélése kívül esik az alkotmány 57. § (5) bekezdésének érvényesülési körén”.
Ugyanakkor a jogegységi és jogorvoslati „funkcióknak a Pp. vizsgált szabályában való keveredése sérti a jogbiztonságot”, az alkotmány 2. § (1) bekezdését. „A rendkívüli jogorvoslattal való élés korlátozásának a jogbiztonság szempontjából nem alkotmányos eszköze az, hogy formálisan a jogsérelem orvosolhatóságát testesíti meg a jogintézmény, tartalmában mégsem ezt a célt – hanem meghatározó módon a jogalkalmazás egységét – szolgálja (…).”
Az egyesbíró által végzett előzetes vizsgálat során hozott határozat támadhatatlansága sértette az alkotmány több rendelkezését, ugyanakkor az egyesbírói felülvizsgálat lehetősége önmagában nem alkotmányellenes – a határozat indokolásának V. fejezete alapján.
