Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az utóbbi években menetrendszerűen napvilágot látnak olyan elképzelések, hogy a támogatott lakáshitelekkel kapcsolatos jogügyletekbe ne kelljen bevonni közjegyzőket. Információink szerint kormányzati körökben is vita van a kérdésben; miközben az egyik oldal közjegyzői díj megspórolásával szeretné csökkenteni a szerződések költségeit, a másik oldal szerint ez cseppet sem tenné olcsóbbá a folyamatot, sőt mi több, drágítaná – nem is szólva az alkotmányossági kérdésekről.
Megvizsgálva az Alkotmánybíróság több határozatát – például a bankhitelt biztosító zálogjog tárgyában hozottat –, kiderül: a testület a törvény előtti egyenlőség elvébe ütközőnek talál minden olyan elképzelést, mely szerint csupán az egyik fél (esetünkben a bank) nyilatkozatai alapján a másik féllel szemben bírósági, közjegyzői kontroll nélkül végrehajtáshoz lehessen jutni. (A közjegyzői okirat ugyanis – hasonlóan a jogerős bírósági ítélethez – végrehajtható.)
Az Igazságügyi Minisztérium sajtóosztálya arról tájékoztatott, hogy ez a témakör nem szerepel a tárca első féléves jogalkotási tervében és az igazságügy-miniszter ilyen jellegű jogalkotási felkérést, megbízást nem kapott.
Adataink szerint egyébként tavaly januárban az akkori miniszter, Bárándy Péter világosan levezette egy sajtótájékoztatón, hogy alkotmányossági okokból nem maradhatnak ki a közjegyzők a támogatott lakáshitelekkel kapcsolatos jogügyletekből, és nélkülözhetetlen az ügyfelek érdekeit képviselő közreműködésük; a végrehajtható banki okirat csupán az egyik félnek adja meg a biztonságot. Nevük elhallgatását kérő szakemberek szerint ha a pénzintézetek végrehajtható okiratot készíthetnének, akkor számos államigazgatási szerv, intézmény is alappal igényelne hasonló jogot.
A gyakorlati tapasztalatokat firtató megkeresésünkre dr. Bakonyi Elvira közjegyző kifejtette: a szigorú feltételeknek, garanciális követelményeknek eleget tévő közjegyzői okirat a banknak és az ügyfélnek egyaránt biztonságot jelent. Az eljárás kifejezetten a jogban járatlanok védelmét szolgálja, az okiratot felolvassák, részletesen ismertetik, az ügyfelet „képbe hozzák” vállalt kötelezettségeivel, azok jogkövetkezményeivel. Megtörtént, hogy az ügyfél – elmondása szerint – az okirat készítése, felvétele során, a kérdéseire adott válaszok alkalmával tudta meg pontosan, hogy a szerződésnek lényegében milyen jogkövetkezményei lehetnek esetleges nem teljesítése esetén.
A közjegyző munkája a pártatlan, az ügyfél felelősségteljes döntésének meghozatalát elősegítő jogszolgáltatásról szól, ugyanakkor a bank megbízottja – legyen az akár a világ legjóindulatúbb jogtanácsosa, ügyvédje – helyzetéből fakadóan nem tud megfelelni a pártatlanság követelményének. Ha jobban belegondolunk, az ügyfélnek nincs alkupozíciója, a bank az általa kidolgozott terméket, a lakásvásárlási hitelkonstrukciót kínálja, amelyet a hitelt felvevő ügyfél a szerződés aláírásával fogad el.
A közjegyzői okirat egyébként nem csupán az ügyfélnek, hanem magának a banknak is biztonságot jelent, így a közvetlen végrehajtás által az igényérvényesítés gyorsabb, továbbá a közjegyző teljes anyagi felelősséget vállal az ügyleteiért. E biztonsági garanciák a közjegyzői okirati forma kiiktatása esetén elvesznek.
Újabb kérdés, hogy anyagilag valóban jobban járnának-e az ügyfelek? (Ez ugyanis a változtatási igények legfontosabb indoka.) A közjegyzők esetleges kikerülése esetén is jogi végzettségű szakember munkájára lesz szükség, aki természetesen nem dolgozhat ingyen, ez megjelenik a banki költségekben, a jogtanácsosi, ügyvédi díjakban.
Ugyanakkor a közjegyzői díjszabás meglehetősen csekély, a nyújtott biztonsághoz képest mindenképpen, hiszen az ügyérték egy százalékát sem éri el, magasabb összegű szerződések esetén pedig jócskán az alatt marad. E mérték többek között azért is csekély, mert 2004 januárjában a közjegyzői díjszabást a zálogjoggal biztosított bankhitelek kapcsán már alaposan csökkentették – mutatott rá dr. Bakonyi Elvira.
