Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A legfrissebb hírek szerint már a tanúvallomásokon kívül gyanúsítotti meghallgatásokra is sor került. A Nemzeti Nyomozóiroda ártalmas közfogyasztási cikkel való visszaélés miatt indított eljárást.
Az első megvizsgálandó kérdés az, hogy kinek milyen szerepe volt az ominózus paprika forgalomba hozatalában? A törvény több elkövetési magatartást is említ a szennyezett termékkel kapcsolatban, úgymint gyártás, készlet tartása, forgalmazás. Nem mindegy, hogy milyen kiszerelésben, mennyiségben forgalmazták a jeles hungarikumot.
Amennyiben megállapították a betöltött szerepet, kit és miképp kell büntetni? Mert a törvény a forgalomba hozatal céljából az egészségre ártalmas közfogyasztási cikket készítőt vagy tartót, illetve az ilyen közfogyasztási cikket forgalomba hozót egyaránt bünteti. Az elkülönítésnek azért van szerepe, mert az első fordulat szerint az elkövető egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, míg a második fordulat szerinti akár három évvel is. (Ami mögött nyilván az áll, hogy a társadalomra nagyobb veszélyt jelent a forgalomba hozatal.) Hozzáteszi: a gondatlan elkövetés fölött sem huny szemet, azt a meghatározott esetben egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetné, és a szabadságvesztés mellett a pénzbüntetés kiszabására is lehetőség van.
Adódik az újabb kérdés: szándékos vagy gondatlan elkövetésről beszélhetünk? Utóbbit cáfolni látszik az a sajtóban leadott közlemény, miszerint az illetékes minisztériumban már körülbelül két hónappal ezelőtt tudtak arról, hogy a termék olyan összetevőket is tartalmaz (a paprikaügy szakmai részleteibe nem tudunk belemenni), amelyek az egészségre nyilvánvalóan ártalmasak. Ennek következtében nehéz azt feltételezni, hogy az importőr (vagyis a paprikát később birtokban tartó), a gyártó, a forgalmazó ne tudott volna minderről.
Némely hazai paprikafeldolgozó azzal védekezik, hogy az EU-ba érkező importot nem az ő kötelessége megvizsgálni. Hivatkoznak az egyes tagországokban követendő jogi szabályozásra, az ott kialakított gyakorlatra. A hazai büntetőjogi gyakorlat a készlettartóra, a gyártóra és a forgalmazóra ugyanazt a bevizsgálási kötelezettséget állapítja meg, mint a rossz minőségű termék forgalomba hozatalának vizsgálatakor – azaz, egy másik bűncselekmény taglalása során.
Eredményesebb lehet talán a védekezés, ha az ügyben érintettek büntethetőséget kizáró okra, tévedésre hivatkoznak, miszerint nem tudtak és az adott esetben nem is tudhattak olyan vizsgálat elvégzésének kötelezettségéről, amelynek célja annak beazonosítása, hogy milyen más anyag van/lehet pluszban az adott termékben. Pro és kontra ezt kell bizonyítani: ki miről tudott az ominózus paprika országba történő behozatalakor, annak „vegyítésekor” és forgalmazása során. A bizonyítás kérdéskörét elmélyítheti az is, hogy ki és mikor köteles ellenőrizni a termék minőségét, és melyek az irányadó bevizsgálásra vonatkozó jogi háttérnormák.
