BUX 139495.62 1,36 %
OTP 44920 2,14 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

A házi őrizet szabályai (és Kulcsár Attila)

Számtalan szerkesztőségünkbe érkezett kérdés vonatkozott arra, hogy a brókerügy egyik főszereplője, Kulcsár Attila vajon miért került házi őrizetbe addigi előzetes letartóztatásából? A büntető gazdasági szakjogász kizárólag a paragrafusok alapján veszi szemügyre a kérdést.

2004. október 27. szerda, 23:59

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

A laikus azt mondhatja, hogy Kulcsár „jutalmat kapott”, ám a kérdés a btk. szabályai alapján nem ilyen egyszerű. Kiindulási pont: Kulcsár oly mértékben szolgáltatott bizonyítékot az eljáráshoz és segítette a nyomozást, hogy nem volt értelme továbbra is fenntartani az „erőteljes” kényszerintézkedést, hanem elegendőnek látszott a házi őrizetbe helyezése (mindezt maga a fővárosi főügyész is nyilatkozta).
Gyakorló ügyvédként tehát a következőt mondhatom: ha egy ügyben a bizonyítás rövid idő alatt eredményes, a további kihallgatásokkal már csupán ezen adathalmazt kell „finomítani”, újabb felderítést nem kell elvégezni. Ha jogi értelemben az összes olyan bizonyíték, amelyet a bróker szolgáltatott egységes, koherens rendszert alkot és új, másképp nem beszerezhető tényeket is tartalmaz, a vádemeléshez tulajdonképpen elégséges, vagy legalábbis részben elégséges „adathalmazt” képez.

Mindezzel az előzetes letartóztatás egyik, és ebben az ügyben talán a legfontosabb oka megszűnt, vagyis nem várható, hogy Kulcsár megpróbálja az általa szolgáltatott, pontosabban hivatkozott tárgyi bizonyítékokat eltüntetni, vagy valamely más módon befolyásolni az eljárást. (Például úgy, hogy visszavonja a vallomását.)

Felmerülhet, hogy amennyiben a bróker elfogása előtt szökésben volt, miképp lehetett a biztonságosabb őrzésből szabadlábra helyezni? Erre azt mondanám, hogy a bróker nem védekezik szabad lábon, most is házi őrizetben van, így a mozgása korlátozott, míg egy szabad emberé nyilvánvalóan nem. A bírói gyakorlat szerint az előzetes letartóztatás speciális okát, vagyis a szökés valószínűségét időről időre meg kell vizsgálni. Ha nincs olyan újabb, egyértelmű adat, amely szerint az őrzött személy szökni szándékozik, ezen okra nem hivatkozik a bíróság. Hiszen az helytelen jogalkalmazás lenne, ha egyetlen adat alapján - úgy, hogy azt nem vizsgáljuk, ellenőrizzük folyamatosan - a másodfokú ítélet kihirdetéséig előzetesben maradna valaki. Ami a Kulcsár-ügyet illeti, úgy fogalmaznék: a bróker vallomása bizonyára a nyomozóhatóság munkáját segítette elő, és ez lehetett a mérleg nyelve.

Baranyi Róbert ügyvéd

Drávucz Péter
Drávucz Péter

Ez is érdekelhet