A nyári ítélkezési szünet jól ismert a nemzetközi gyakorlatban is, ahol – akárcsak Magyarországon – azért volt szükség a bevezetésére, mert a kérdéses időszakban a beidézettek sorozatosan nem jelentek meg; hasonlóképpen a jogi képviselők is számos esetben kimentették magukat. Nem a bírák, hanem a felek megjelenési fegyelmének lazulása miatt volt szükség a nyári eljárási menetrend racionalizálására – mutatnak rá forrásaink.
Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács sajtószóvivője, Sándor Zsuzsa lapunknak elmondta: az eljárási határidőket nem akasztja meg a nyári szünet, mód van a fellebbezési vagy a mulasztási igazolási kérelmek benyújtására. A bírák ügyeletet tartanak, amelynek keretében az ideiglenes intézkedések, pszichiátriai elhelyezések, külföldi megkeresések sorsát, külhoni polgárok magyarországi tartózkodásának jogi kérdéseit haladéktalanul intézik. (Nem lélegezhetnek fel az újságírók sem, a sajtóperek „elrendezésében” sem várható megtorpanás – a szerk.)
Ami a büntetőbírákat illeti, információink szerint a rekkenő hőségben is dönteni fognak előzetes letartóztatásról, óvadékügyekről, és a hazai titkosszolgálat képviselői a gyors ügyintézés alapos reményében fordulhatnak hozzájuk titkosszolgálati eszközök alkalmazásának engedélyezése ügyében. Folyamatosan dolgoznak a nyomozási bírák.
Utóbbiakhoz hasonlóan szorgos méhekként tevékenykednek a cégbíróságok is, hiszen a cégbejegyzések, a változásbejegyzési kérelmek harminc- és hatvannapos határidői változatlanul „élnek” – azaz, eljárási határidőt sem akaszthat meg a pulpitus mögött és mellett ülők, illetve előtte állók megérdemelt nyári pihenése.
A Fővárosi Bíróság gazdasági kollégiumának elnöke, Kiss Gábor arra mutatott rá, hogy a menetrend változatlan mindazon ügyekben, amelyekben a jogszabály így rendeli. Konkrétabban: társasági jogi, cégjogi perekben nem lehet megállás, hiszen maga a társasági törvény ír elő határidőket a hazai igazságszolgáltatás reprezentánsai számára. Hasonló a helyzet váltóperekben és a végrehajtás felfüggesztése miatt indított eljárásokban. A csődtörvény májusi módosítása okán szintén nincs percnyi megállás amennyiben közbenső döntéssel, biztosítási intézkedés gyanánt vagyonfelügyelő kirendelésére van szükség az – ennek feltehetően kevésbé örvendő – adós mellé.
