Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Magyarországon a világszerte általában alkalmazott két nagy rendszer közül a szigorúbbat, az opt-in megoldást választották az elsősorban az angolszász országokra jellemző engedékenyebb opt-out alkalmazással szemben. Mindkét rendszer esetében 2003 folyamán szigorítottak a hatóságok. Az amerikai Virginia államban - számos nagy szolgáltató, így az American Online székhelye is itt található - megszavazott spamellenes törvény szerint minden olyan személy, aki napi tízezernél több kéretlen e-mailt indít útjára, spammernek tekinthető.
Az Európai Unió direktívája is a szigorúbb szabályozás mellett tette le a voksot, és általánosságban, a magánforgalomra értve is megfogalmazta a spamelés tilalmát. A jogászok közt ugyanis korábban vita volt arról, mikortól is beszélünk üzleti célú levelezésről - egyes gazdasági társaságok intenzíven érveltek azzal, hogy csupán „magánforgalomban” küldik át a leveleket. Magyarországon a 2001. évi CVIII. törvény tavaly év végi módosítása magában foglalja az uniós követelményeket, és a fellépési lehetőségek, a szankciók körét is érdemben bővíti: idén januártól fogyasztóvédelmi bírság szabható ki, a hírközlési felügyeletet ellátó szerv lefoglalhatja a jogsértés megvalósításához használt számítástechnikai eszközöket, és amennyiben szükséges, akár rendőrökkel is elővezettethető a delikvens. A fax esetében is az e-mailhez hasonlóak a jogszabályi rendelkezések.
Míg a spamküldők ellen az Egyesült Államokban már a kilencvenes évek közepén komoly büntetések születtek - volt példa több millió dolláros pénzbírság kiszabására is -, addig Magyarországon ilyen méretű hatósági fellépés nem történt, legalábbis eddig. Ezen változtathat a januárban hatályba lépett új szabályozás.
A spamküldők ellen történő fellépést feltehetően az nehezíti leginkább a jövőben is, hogy olyan országokban van a székhelyük, amelyek nem csatlakoztak nemzetközi egyezményekhez, így gyakorlatilag semmit nem lehet kezdeni velük. Sőt, hogy milyen nehéz adott esetben akár az Egyesült Államokban is a fellépés, bizonyítja azon eset, amikor egy szolgáltató gyogyszer.com név alatt Magyarországon nem törzskönyvezett gyógyszereket árult magyar nyelven. A hivatalos magyar fellépést követően New York állam illetékes hatósága betiltotta az akciót, ám a társaság az USA egy másik államába tette át székhelyét.
Szakértők szerint egyrészt a hazai cégek felelős hirdetői magatartásának köszönhetően (a magára valamit adó cég nem spamel), másrészt a hazai piac kicsinysége miatt relatíve kevesebb a spam az angolszász államokhoz képest. A küldők elsősorban, Kuala Lumpurból, a Kajmán-szigetekről és a Távol-Keletről szórják meg a világhálót, hiszen nem mindegy, hogy hány címre tudják elküldeni a spameket - amelyek piaca egyébként koncentrált, túlnyomó részét mintegy húsz nagyobb cég irányítja, birtokolja.
A Symantec felmérése szerint a megkérdezettek hatvan százaléka minden teketória nélkül kidobja a szemétládába a spamet, minden ötödik azonban elköveti azt a hibát, hogy beleolvas. Szintén nem jó ötlet, ha valaki úgy próbál meg leiratkozni a listáról (a megkérdezettek közel húsz százaléka), hogy válaszol: ezáltal a küldő megbizonyosodik arról, hogy valóban „hatályos”, létező e-mail-címről van szó, így a kapott spamek száma még nőhet is.
A jó tanácsok közt első helyen szerepel az, hogy ne olvassunk bele a spamekbe, használjunk a levélszemét szűrésére alkalmas szoftvert - a négyezer megkérdezett ember háromnegyede jóformán nem is hallott az utóbbiról. További jó tanács, ne küldjünk tovább lánclevelet, ne adjuk meg címünket csevegőcsatornákon vagy olyan helyeken, ahol azokat könnyűszerrel be lehet gyűjteni.
