Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
ä NAPI gazdaság
A nemzetközi felmérések szerint a világhálón évente elküldött mintegy kilencmilliárd elektronikus levél fele kéretlen reklámüzenet. Az e-mailben történő reklámozás tízszer olcsóbb minden más reklámozási módnál, ráadásul gyorsasága és hatékonysága is meggyőző, hiszen nagy tömegben, akár milliószámra küldhető el a címzetteknek. A dolog szépséghibája, hogy a költségek nagy részét nem a reklámozók, hanem a címzettek állják; az Egyesült Államokban megjelent statisztikák csak a kiesett - spamtörlésre szánt - munkaidővel kapcsolatban évi több millió dolláros kárról szólnak és ehhez még hozzájön a vállalati rendszerekben okozott kár (a spamek sokszor vírust tartalmaznak), a védekezésre fordított összegek, továbbá a levélszeméttel együtt véletlenül törölt fontos üzleti levelekből fakadó hátrány.
A spam gondot okoz a magánforgalomban is, ezt egy friss magyarországi felmérés is megerősíti - a Symantec megbízásából közel négyezer embert kérdeztek meg -, amely szerint a válaszadók túlnyomó részét bosszantják az időrabló reklámok, ráadásul tapasztalataik szerint a hozzájuk érkező levélszemét mennyisége évről évre növekszik.
Magyarországon a jog sokáig „hallgatott” a problémáról, majd az elektronikus kereskedelemről hozott 2001. évi CVIII. törvény rendezte a legfontosabb kérdéseket. A magyar szakemberek az általában alkalmazott két nagy rendszer közül a szigorúbbat, a számos európai országban működő úgynevezett opt-in megoldást választották az elsősorban az angolszász országokban általánosabb (és engedékenyebb) úgynevezett opt-out alkalmazással szemben.
Az opt-in rendszerben kizárólag a felhasználó előzetes engedélye után lehet kéretlen, üzleti célú, tömeges e-maileket küldeni - tehát a civil szervezettől vagy alapítványtól kapott üzenet nem tartozik ebbe a kategóriába. Ilyen engedély, ha valaki regisztrálja magát egy internetes oldalon és hozzájárul a reklámüzenetek számára történő küldéséhez. A reklámozó köteles nyilvántartást vezetni az „igénylőkről”, és a regisztrált számára biztosítani kell olyan e-mail-címet is, ahol - amennyiben a későbbiekben mégis meggondolja magát - kérheti a reklámfolyam megszüntetését.
Az engedélyt adókon kívül a szolgáltató másnak nem küldhet reklámot és az ominózus listán szereplők adatait is csak az előzetes engedély megszerzését követően adhatja tovább harmadik személynek. Az opt-out rendszer esetében nincs szükség ilyen előzetes hozzájárulásra, ám a kéretlenül „megtámadottnak” minden esetben biztosítani kell a leiratkozási lehetőséget, a levél fejlécén nem szerepelhet fiktív, elérhetetlen cím.
