A távmunkások és a hagyományos irodai munkát végző munkavállalók közötti vélt vagy valós diszkriminációt „kioltó” jogi garanciákat nem sikerült százszázalékos mértékben kiépíteni - mutatott rá Ormós Zoltán. A távmunkás helyzete speciális, nem tartózkodik a klasszikus értelemben vett munkahelyén - noha az ilyen dolgozókat természetesen ugyanazok a jogok illetik meg, mint a munkaadó épületében, annak helyiségeiben foglalkoztatottakat. Az Európai Unió nem véletlenül - tekintettel több millió távmunkására - írja elő szigorúan a távmunkások egyenrangú szociális védelmének szavatolását. Ez érvényes többek közt a munkavédelemre, munka- és pihenőidőre, díjazásra.
A távmunkás szociális biztonsága oly módon garantálható legjobban, ha a felek a szerződésben igyekeznek minden lényeges kérdést szabályozni. A jogszabályoknak, a szerződéseknek kezelniük kell azt a gyakorlati problémát, hogy a távmunkás elesik az állandó fizikai jelenlétből fakadó érdekérvényesítési lehetőségektől, mert nincs szem előtt, nem tudja magát megvédeni. A jognak rendeznie kell a rugalmas idejű munkavégzés, a főnökkel való kapcsolattartás, a munkaeszköz, a költségelszámolás, a biztosítás kérdését. Nem kaphat kevesebb bért, mint bent, a központban dolgozó kollégája. Ha a munkaviszony adta védelmet különböző megbízási és/vagy vállalkozási elemeket tartalmazó szerződésekkel akarják helyettesíteni, a távmunkások nyugodtan felemelhetik a szavukat.
Annak kapcsán, hogy a munkaadó milyen módon tudja ellenőrizni azt, hogy a távmunkát végző nem saját szórakoztatására vagy éppen egy másik cég érdekében használja a munkáltató eszközeit, Ormós Zoltán kiemelte: az ellenőrzés megvalósíthatósága elsősorban technikai és nem jogi kérdés. Egyébként a saját célra vagy szórakozásra való használat kizárása szerepelhet a munkaszerződésben. A jog lehetőséget ad a távmunkás elérhetőségének biztosítására és mód van a különböző online értekezleteken való részvételre. Ugyanakkor e kötelezettség ellenpárjaként rögzíteni kell, hogy a munkavállaló milyen időintervallumokban és milyen feltételek mellett tud kapcsolatba lépni közvetlen felettesével.
Ha a szervezet mérete azt indokolja, megfelelő szervezeti és működési szabályzatot lehet kidolgozni, és ebben szerepelhetnek a szervezeten belüli kommunikáció szabályai is. A munkavállalót részletesen tájékoztatni kell az ellenőrzés módjáról, jellegéről, mert előfordulhat, hogy ennek hiányában adatvédelmi szabályt sért a munkáltató. Szintén fontos rögzíteni, hogy a munkáltató a különböző munkavédelmi előírások ellenőrzése céljából felkeresheti a távmunkás otthonát, például az elektromos hálózat, különböző berendezések, felszerelések biztonságos használatának kontrollálása érdekében.
Arra a kérdésre, hogy a munkaadónak jogában áll-e elektronikusan ellenőrizni, hogy a gépén milyen internetes oldalakat néztek meg vagy milyen dokumentumokat gyártottak, Ormós Zoltán rámutatott: az adatvédelmi jogszabályok ezt kifejezetten nem szabályozzák. Az adatvédelmi biztos az értelmezés szükségességére és a kérdés gyakori felmerülésére tekintettel tájékoztatót tett közzé a munkáltatói adatkezeléssel kapcsolatban. A tájékoztató kiindulópontja, hogy a munkavállaló internethasználati szokásai és az általa létrehozott dokumentumok tartalma személyes adatnak minősülnek, így azok tartalmát a munkaadó kizárólag az érintett beleegyezése esetén ismerheti meg. A megnézett oldalakat a munkaadó abban az esetben ellenőrizheti, ha kikötötte, hogy a világháló kizárólag a munkavégzéssel kapcsolatos információk összegyűjtésére használható. További feltétel, hogy a munkavállalóval előzetesen közölte: ellenőrizni fogja a használatot. Gyakorlatilag ugyanez a helyzet a számítógépen készült dokumentumokkal is: a kizárólag munkavégzés céljából a munkavállaló rendelkezésére bocsátott számítógépen létrejött dokumentumok ellenőrzése vagy megismerése akkor jogszerű a munkáltató részéről, ha erről a munkavállalót megfelelően tájékoztatta. Maga a tájékoztatás természetesen történhet a munkaszerződésbe foglalt kikötéssel is.
