Az előző évben az önkéntes pénztárakba befizetett, illetve jóváírt összeg után harminc százalék, de legfeljebb százezer forint adókedvezmény járt. A 2020. január elseje előtt a rájuk vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt elérő magánszemélyeknek 130 ezer forint adókedvezmény járt. 2004-től külön ugyanekkora összegű kedvezmény jár az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések után, és külön ugyanekkora mértékű kedvezmény az önkéntes egészségpénztári és önkéntes önsegélyező pénztári befizetések után - azzal a feltétellel, hogy a két kedvezmény együttesen sem lehet több mint 120 ezer forint. Ami pedig a nyugdíjkorhatárt 2020. január elseje előtt elérő magánszemélyeket illeti, a két kedvezmény együttesen nem lehet több 150 ezer forintnál.
További kedvezményt élvezhetnek az önkéntes egészségpénztár tagjai. Ha az egyéni számlájukon lévő összeget vagy annak egy részét legalább huszonnégy hónapra lekötik, a lekötött összeg után további tíz százalék adókedvezményt élvezhetnek. Természetesen előfordulhat, hogy a lekötött összeg mégis felhasználásra kerül, ekkor az igénybe vett tízszázalékos adókedvezményt húsz százalékkal növelt összegben kell megfizetni. Ugyancsak „extra” adókedvezményhez juthat az a magánszemély, aki az önkéntes egészségpénztárban gyűjtött pénzéből prevenciós szolgáltatást vesz igénybe. Az adókedvezmény mértéke az e célra elköltött összeg tíz százaléka. A prevenciós szolgáltatás elsősorban a szűrésre, az „állapot” felmérésére irányul.
Az önkéntes pénztári adókedvezményhez hasonló módon változik a munkáltató által adó- és járulékmentesen adható önkéntes pénztári munkáltatói tagi hozzájárulás. Eddig az önkéntes pénztárakba adómentesen befizethető összeg legfeljebb a minimálbérnek megfelelő összeg lehetett. 2004-től a munkáltatói tag külön juttathatja az önkéntes nyugdíjpénztárba a minimálbérnek megfelelő összeget, és külön juttathatja az önkéntes önsegélyező és önkéntes egészségpénztárba a „legkisebb kötelező bérnek” megfelelő összeget. Feltétel: a kettő együttesen nem haladhatja meg a minimálbér 130 százalékát, azaz a 68.900 forintot. Ha a munkáltató a korlátokat meghaladóan is juttat a magánszemélynek pénztári hozzájárulást, akkor az a magánszemély munkaviszonyból származó jövedelme lesz.
Economx