Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az idei év a fogyatékossággal élő emberek európai éve, ezért több olyan rendezvényt is tartottak, amely azokra az állampolgárokra hívta fel a figyelmet, akik „csak" esélyegyenlőséget és egyenlő hozzáférést szeretnének. Az 1998-as esélyegyenlőségi törvényben és a következő évben országgyűlési határozatban megfogalmazott fogyatékosügyi programban szerepelnek azok az alapelvek, amelyeknek biztosítaniuk kellene az esélyegyenlőséget. Egy 1999-es és 2000-es kormányhatározat intézkedik azon középtávú programról, amely többek között előírja, hogy 2005. január 1-jére akadálymentesíteni kell a középületeket.
Az országos településrendezésről és épületi követelményekről (OTÉK) szóló 1997-es törvény alapján nem lehet olyan középület építésére engedélyt kiadni, illetve használatra átadni, amelyben nem tudnak akadálytalanul közlekedni a mozgássérültek. Szintén törvény kötelezi a közintézmények tulajdonosait, hogy ha bármilyen felújítási munkálatot végeznek az épületben - ebbe beletartozik a tisztasági festés is -, akkor azzal egy időben meg kell oldani az akadálymentesítést is.
Ám a gyakorlatban mindezek nem valósulnak meg. Ennek oka lehet, hogy semmiféle szankció nem sújtja a törvénysértést. Svéd-országban az a beruházó, aki építéskor nem veszi figyelembe a fogyatékosok jogait, nemcsak komoly pénzbüntetésre, de társadalmi bojkottra is számíthat. Nagy-Britanniában az ilyen törvénysértőket kizárják a közbeszerzésekből. Továbbá: az OTÉK előírásai nem vonatkoznak a közterületekre, sőt a közterületi építkezéseknél vagy felújításoknál tulajdonképpen semmilyen jogszabály nem védi a fogyatékosok jogait. Így történhetett meg, hogy a tavaly átépített Móricz Zsigmond körtéren az aluljáró hat lejárója közül egyik sem használható kere-kesszékkel.
Szakemberek azt is kifogásolják, hogy az említett jogszabályok elsősorban a mozgássérültekkel foglalkoznak, és figyelmen kívül hagyják a csökkent látó- és hallóképességűek igényeit. Egy vaknak gondot okozhat a lifthasználat, ha abban nem tájékoztatják külön hangjelzéssel, hogy éppen hol jár a felvonó. A siketeknek pedig a megfelelő tájékoztatáshoz fényjelzésekre van szükségük.
A törvények tehát többé-kevésbé léteznek, de itt is csak annyit érnek, amennyit be tudnak belőlük tartatni, jelen esetben nem sokat. A közelmúltban megszületett az első precedens értékű bírósági döntés abban a perben, melyet a Centrál kávéház ellen indított egy fogyatékos férfi. A határozat lényege: a kávéháznak lehetővé kellett tennie azt, hogy a férfi önerőből képes legyen bejutni az épületbe. Ez a döntés jó alapot ad a többi perindítónak is, ám az akadálymentesítésnek a gazdasági lehetőségek szabnak gátat.
