Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A határozat szerint a családon belüli erőszakkal összefüggő ügyeket lehetőleg soron kívül, gyorsított eljárásban kell tárgyalniuk a bíróságoknak. Az érintett minisztériumoknak - többek közt: egészségügyi, ifjúsági - országos felvilágosító programot kell elindítaniuk az agresszió visszaszorítására. (A dokumentumot Eörsi Mátyás szabad demokrata és Vadai Ágnes szocialista képviselő jegyzi.)
Egyes becslések szerint Magyarországon háromnaponta hal meg valaki a családon belüli erőszak következtében. A bántalmazottak többsége nő, gyermek és magatehetetlen idős ember; sokszor a szociális és egészségügyi intézmények lakói válnak áldozattá.
Az országgyűlési határozat arra is felkérte a kormányt, hogy társadalmi szervezetek bevonásával 2004. március végéig alkossa meg a rendőrség, a gyermekvédelmi szervek, szociális intézmények által kötelezően alkalmazandó szabályokat arra az esetre, amennyiben a fenti szervek családon belüli erőszakra vonatkozóan „gyanút észlelnek”. A határozat szerint bővíteni kell a biztonságos menedékházak és áldozatvédelmi központok számát, továbbá az áldozatok számára biztosítani a jogi tanácsadást és a bíróságok előtti eljárásokhoz szükséges szakszerű jogi képviseletet. Az országos felvilágosító kampánynak arról kell meggyőznie az állampolgárokat, hogy a családon belüli erőszak nem magánügy. A belügyminiszter még az év elején utasítást adott a rendőröknek a tudomásukra jutott családon belüli erőszakos cselekményekkel szembeni határozottabb fellépésre, és a rendőrség szorgalmazza a civil szervezetekkel való szorosabb együttműködést is.
Egy ideig azonban a családon belüli erőszak nem lesz önálló büntetőjogi tényállás Magyarországon. Morvai Krisztina jogász a NAPI Gazdaságnak elmondta: Magyarországon az elkövetőket nem fenyegeti semmilyen büntetőjogi szankció akkor, ha valakit otthonában, munkahelyén telefonon vagy személyesen rendszeresen zaklatnak, megkeserítve és lehetetlenné téve életét. A tapasztalatok szerint az esetek sokszor tettlegességgé fajulnak. Az ellenvéleményen lévők - többek között az igazságügyi miniszter - szerint a testi sértés törvényi tényállása alapján - ez természetesen szerepel a Btk.-ban - el lehet járni a családon belüli erőszakos esetekben is.
A határozat jelentős vívmánya, hogy a távoltartás intézménye kapcsán annak „meggondolása” mellett dönt. Azokban az országokban - Ausztria, Nagy-Britannia, Svédország -, ahol a rendszer működik, szinte minimálisra csökkent a halálesetek száma. Egy „normális” skandináv államban nem az áldozatoknak kell elhagyniuk az otthonukat, hanem az elkövetőt kötelezik a távolságtartásra. Magyarországon ugyanakkor sokszor megesik, hogy az áldozat feljelentése esetén kihallgatott bántalmazót hazaengedik, nyilvánvalóan az esetek egy részében ezért vonják vissza a feljelentést; a visszavont panaszok aránya egyébként megdöbbentően magas, 70 százalékos.
Az Igazságügyi Minisztérium büntetőjogi kodifikációs főosztályának vezetője, Soós László úgy látja, hogy az előkészítés alatt lévő jogszabály a jövő márciusi határidőre a parlament elé jut, és arról az Országgyűlés szavazhat is.
