Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Zalahús 2002 szeptemberétől gyártja Frissli elnevezésű virslitermékét, amelyen feliratként „az igazi virsli” kifejezés szerepel. A terméket 2002 decemberében több újságban reklámozták egy-egy alkalommal úgy, hogy a hirdetésen jól olvasható volt „az igazi virsli” felirat. A GVH azért indított eljárást, mert vélelmezte, hogy ez a felirat alkalmas a fogyasztók megtévesztésére.
A vizsgálatban bizonyítást nyert, hogy a Zalahús a „Frissli” termék gyártásánál a virsli előállítására vonatkozó általános követelmények szerint járt el; sem az összetevők kiválasztásában, sem a gyártási technológiában nem mutatkozott meg más hasonló terméktől megkülönböztető eredetisége, vagy kiemelkedő minősége. Az „eredeti” vagy „igazi” szó a márkanévben azt is jelezheti, hogy a termék olyan földrajzi helyről származik, amely híressé vált az illető termék előállításáról (például szegedi szalámi, csabai kolbász). A Frisslinek ily módon híressé vált kötődése nincs, „az igazi virsli” eredetjelzésként így fogalmilag nem értelmezhető.
A hatályos szabályozás alapján mód van egy termék „kiváló minőségű” vagy „hagyományos különleges tulajdonságú” élelmiszerként történő forgalomba hozatalára is, erre azonban csak az 1/1998. (I. 12.) FM-rendeletben rögzített tanúsítási eljárást követően kerülhet sor. A Frissli esetében ilyen tanúsítási eljárást nem folytattak le. Az „igazi” jelző használatának megalapozottságát a Zalahús Rt. más módon sem tudta bizonyítani, márpedig az állítás tényéből kifolyóan a bizonyítási teher az rt.-n van.
Fentiek ismeretében a GVH arra az álláspontra jutott, hogy a Zalahús Rt. a Frissli termékén „az igazi virsli” jelöléssel megvalósította a versenytörvény 8. szakasz (2) bekezdés a) pontjában tiltott jogsértést, mert az általa közölt információ olyan jellemzőt tulajdonított a terméknek, amellyel az nem rendelkezik. A versenytanács ezért a versenyellenes magatartás piaci súlyára, s egyéb körülményeire figyelemmel egymillió forintos bírság kiszabását tartotta indokoltnak. A Zalahús egyébként már felhagyott a jogsértő gyakorlattal, ezért azt megtiltani nem kellett – mutatott rá a GVH a határozatában.
