Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Magyarországon a 15 éves és idősebb felnőtt lakosság idén tavaszi 15 százalékához képest most már 18 százalék, azaz 1,5 millió ember szokott kisebb-nagyobb gyakorisággal internetezni, bár az internethez hozzáférők aránya jóval magasabb, eléri a 25 százalékot. (A vizsgált 34 országban általában kisebb a különbség az internethez hozzáférők és használók aránya között, hasonlóan nagy eltérés csak Horvátországban tapasztalható.)
Az internethasználat éllovasa Közép- és Kelet-Európában továbbra is Szlovénia, ahol az 1,6 millió felnőtt (15 évesek és idősebbek) 50 százaléka internetezik, szemben a fél évvel korábbi 40 százalékkal. Ebből a szempontból más dél-európai országokhoz képest Szlovénia kiemelkedően fejlett. Olaszországban 33, Portugáliában 24 százaléknál stagnál az internet terjedése ebben az évben. Tavaszhoz képest növekedést mértek Görögországban és Spanyolországban, ahol most 27, illetve 26 százalék az internetező felnőttek aránya.
Régiónkban Szlovénia után a Csehország következik az internet használatával. A 8,7 millió cseh felnőttből minden harmadik szokott internetezni.
Szomszédaink közül az internethasználók arányával előttünk jár az 53 százalékos Ausztria mellett Szlovákia 27 és Horvátország 25 százalékkal. (Ausztriában a felnőttek száma 6,8, Szlovákiában 4,2 míg Horvátországban 3,7 millió).
A magyarországinál alacsonyabb a mutató Szerbia/Montenegróban (16 százalék) és Oroszországban (9 százalék). Habár Oroszországban az internetezők mutatója jóval kisebb a nyugat-európai átlagnál, említésre méltó a tény, hogy abszolút számmal kifejezve a 9,8 millió oroszországi felnőtt internetező nemzetközi összehasonlításban már komoly tényező. Hasonló a helyzet a 6,4 millió lengyellel is, ott az internetező felnőttek aránya 20 százalék. Szerbia/Montenegro felnőtt lakosainak száma 8,5 millió.
