A Wi-fi körül akkora manapság a felhajtás, mintha a dot.com-lufi felfúvódása, majd kipukkanása meg sem történt volna. Egész Európában jelenleg mintegy ezer darab, pár száz méteres körzetben szélessávú internet-hozzáférést lehetővé tévő Wi-fi "public Hotspot", vagyis nyilvános csatlakozási pont létezik. Ezek nagy többsége repülőtereken, szállodákban illetve nagy cégeknél található.
Egyes szakértők rendkívül optimistán úgy vélik, hogy pár éven belül ez a szám akár 30 000 fölé is emelkedhet, mások azonban igyekeznek a Wi-fi rendszerek gyenge pontjaira felhívni a figyelmet. Egyrészt a Wi-fi leginkább a sokat mozgó laptop-tulajdonosokat veszi célba, ám az öreg kontinensen alig minden tizedik ember rendelkezik laptoppal, ráadásul a számuk csak rendkívül lassan nő. A Wi-fi pontok száma eközben ugyan gyorsan felfejlődhet, ám korántsem lesz olyan "jól tejelő fejőstehén", mint annak idején a dot.com-biznisz volt. Tovább nehezíti a gyors elterjedést, hogy a Wi-fi pontok gyarapodásával sem lesz olyan egyszerű a rendszer használata mozgás közben, mint például egy mobiltelefoné, hisz a különféle szolgáltatók által telepített pontok közt a szabad átjárást egyelőre akadályozza a teljesen szabályozatlan számlázási rendszer.
A japán Toshiba új megoldáson töri a fejét. A "dobozos Wi-fi pontot" állítólag alig 400 fontért telepítheti bárki, ráadásul a számlázási rendszer teljesen egységes lesz. A rendszer másik végén, a laptopok oldalán a Intel erősít, a vállalat bejelentette ugyanis, hogy beépíti a Wi-fi technológiát a Centrino hordozható számítógép architektúrába, amelyet a legtöbb laptopgyártó is támogat.
