Egy nemrégiben tartott konferencián Samuel J. Palmisano, az IBM Corp. vezérigazgatója felfedte cége stratégiáját, amelyet röviden úgy foglalt össze: a jövőt az elektronikus üzleti megoldások megrendelésre, szolgáltatás formájában való hozzáférésében (e-business on demand; on demand computing) látják. Ennek előkészítésére, kiszolgálására mozgósítják a kék rózsás világvállalat 350 ezer alkalmazottját és ötmilliárd dolláros költségvetéssel dolgozó kutatási-fejlesztési apparátusát.
Az ötlet, hogy a vállalatok ne telepítsenek teljes informatikai rendszert, hanem az erőforrások jelentős részét távolról vegyék igénybe – miként az elektromos áramot vagy a vizet –, nem új. Megvalósításának legfőbb akadálya, hogy egy ilyen rendszerben a szoftvereknek úgy kell illeszkedniük, mint a LEGO-kockáknak, és a hibákat, vírustámadásokat meg kell előzni, nehogy azok lefagyasszák az IT-közműre kapcsolódó összes felhasználó rendszerét, megzavarva ezzel üzleti folyamataikat.
A mostani bejelentés tükrében összeáll a kép arról, mi volt céljuk a IBM elmúlt években megtett lépéseinek. A programok illeszkedését szolgálja, hogy a cég felkarolta a nyílt forráskódú Linux operációs rendszert, és az IT-közműhöz illeszkedik, hogy erősített a webszolgáltatások területén. Ebbe a sorba illeszkedik, hogy támogatja az úgynevezett grid szoftvereket, amelyek a hálózatba kapcsolt komputerek erőforrásainak megosztására valók, továbbá bevezette a pay-as-you-go modellt (az IT-közmű egy elemét), amelyben az IBM processzor-erőforrást, chipidőt ajánl az ügyfeleknek, akik a felhasználás arányában fizetnek azért. Végül az IT-óriás kutatólaborjaiban évek óta fejlesztenek olyan szoftvereket, amelyek feladata az lesz, hogy automatikusan javítsák a hibákat – már meg is jelent ennek első eredménye, egy olyan program, amely előre jelzi, ha egy szerver hamarosan kifut a memóriatartalékából.
Palmisano szerint öt–hét évbe telhet, mire a cég rendszerei képessé válnak (közműszerűen) igény szerint kiszolgálni a megrendelőket. Az új informatikai modell bevezetése a következő öt–tíz évben évi 5 százalékos hatékonyságjavulást hozhat a felhasználóknak, és évi 2-3 milliárd dollárt a szolgáltatónak. Szakértők szerint az IBM jövőre 800 millió dollárt költ az on demand computing propagandájára, azzal érvelve, hogy ennek segítségével a felhasználó megszabadulhat a komplex informatikai rendszer menedzselésének technikai problémáitól, továbbá költségeinek jelentős részétől is.
