Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A GM távlati elképzelései szerint Magyarországon az ipari termelés évenkénti növekedése lehetőleg két számjegyű kell legyen. A bővítés idén nyáron érezhetően megtorpant. A kedvezőtlen külső gazdasági helyzet, elsősorban a lassuló uniós konjunktúra a második félévben valószínűleg stagnálásra ítéli az ágazatot. A kilátásokat viszont középtávon érdemben javíthatja az ipari parkok erőteljes fejlesztése.
A gazdasági tárca szeptember 15-i döntésével öt újabb pályázó nyert el ipari park címet, ezzel összesen 138-ra emelkedett a magyarországi ipari és agrárparkok száma (NAPI Gazdaság, 2001. szeptember 28., 7. oldal). A GM várhatóan november 14-én hirdeti meg a jövő évi ipari parki pályázatokat. Az ipari parkok 1997 és 2000 között tapasztalt gyors előretörését jórészt az a tény motiválta, hogy a parkok egyszerre több cél elérését is lehetővé tették. Működésük során fejlődött az ipar, nőtt a tőkebevonás és javult az innováció. Mindez általában új munkahelyeket is teremtett. Az első időszakban, 1997-98-ban létesült ipari parkokban főként a tőkebevonás, egy-egy multinacionális nagyvállalat letelepítése dominált. A később kialakított parkoknál pedig előtérbe kerültek a területfejlesztési szempontok. A park révén a kevésbé fejlett térségekben is modern környezet jött létre a befektetők számára. A gazdasági tárca elképzelései szerint mostanra lezárult az ipari parkok fejlődésének extenzív szakasza. Elkövetkezik a minőségi fejlesztés kora.
Az évtized végén Magyarországon 250 ipari park működik majd a jelenlegi 138-cal szemben - célozza meg a tízéves fejlesztési program, amely a Széchenyi terv része. (Az ipari parki programot az egészségturisztikai után másodikként fejlesztette tíz évre szólóvá a GM.) A program stratégiai célja, hogy a szolgáltatások minőségi fejlesztésének eredményeként az ipari parkok az innovációnak, a kutatás-fejlesztésnek és a modern iparágak megtelepedésének kiemelt helyszínei legyenek. Kiemelt fontosságú az is, hogy a parkok létesítése révén az ország kevésbé fejlett területei a vállalatok letelepítésével új tőkét vonjanak be. Ez megkönnyíti az országban sokfelé található régi ipartelepek modernizációját is. Az úgynevezett barnamezős fejlesztések ugyanis egyrészt segítenek életet lehelni egy-egy hanyatlásnak indult gazdasági térségbe, másrészt a befektetőnek a már meglévő fizikai és szellemi infrastruktúrára építve olcsóbb a termelést kiépíteni.
A 138-ból jelenleg csupán 109 park működik, amelyekben összesen mintegy 1500 vállalkozás termel. A már működő cégek együttesen csaknem 110 ezer embernek adnak munkát. A parkokban eddig összesen 660 milliárd forint értékben ruháztak be, a vállalkozások éves termelési értéke a múlt esztendőben 2600 milliárd forintra rúgott. A cégek igen versenyképesen termelnek. Termékeiknek mintegy négyötödét exportálják. Tavaly az ipari parkokban levő cégekben dolgozott az összes ipari foglalkoztatott 13 százaléka, ezek a cégek adták a teljes magyarországi ipar árbevételének 22, exportárbevételének pedig 37 százalékát.
A GM reményei szerint tíz év múlva a majdani 250 park közül legalább 20-30 országos jelentőségű, nemzetközi kooperációra is alkalmas lesz, további mintegy száz pedig regionális jelentőségű, amely képes az Európai Unió strukturális alapjaiból is támogatott gazdaságfejlesztési programok végrehajtására. A többi park helyi jelentőségű marad, amely elsősorban a helyi kis- és középvállalkozások számára szolgál megfelelő telephelyként.
A program megvalósítása költségigényes. A tízéves ipari parki fejlesztési program jelentős állami támogatásra számíthat. A tervek szerint a GM évente mintegy négymilliárd forintot oszt szét erre a célra. Ez a jelenleg rendelkezésre álló központi forrásoknak csaknem a kétszerese. Távlatilag további jelentős forrás az Európai Uniótól várható. A magyar remények szerint ugyanis a majdani EU-csatlakozás után az országban működő ipari parkok évente akár 7-8 milliárd forint értékű uniós támogatást is felszívhatnak.
Az ipari parkok infrastrukturális fejlesztésének több mint 11 milliárd forintos költségéből mintegy 50 százalékot a központi támogatások fedeztek 1997 és 2000 között - derül ki a GM adataiból. Jelentős szerepük volt a gazdasági tárca által nyújtott támogatásoknak, de legalább ilyen sokat segített az agrártárca is, a saját központi és decentralizált forrásaival. Ebben az időszakban a parkok számára szétosztott PHARE-támogatás meghaladta az 1,2 milliárd forintot.
(NAPI)
