Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Április elsejével életbe lépett a büntető törvénykönyv (Btk.) és a büntetőeljárási törvény számítógépes bűnözésre vonatkozó módosítása, illetve az ezzel járó anyagi és eljárásjogi módosítások - emlékeztetett az MTI-re hivatkozva az internews.hu. A módosítások immár nevesítik a számítástechnikai rendszerbe való jogosulatlan belépést, közismertebb nevén a hackertámadást (NAPI Gazdaság, 2001. december 28., 9. oldal). A módosított jogszabály mostantól ezt a cselekményt bünteti, függetlenül attól, hogy az elkövető okozott-e kárt vagy sem. Hasonlóan kezelendő ezentúl a számítógépes adatok jogosulatlan megváltoztatása. Az effajta informatikai rongálást - például egy honlap illetéktelen megváltoztatását - a hackertámadáshoz hasonlóan a törvény akkor is büntetni rendeli, ha a tettes a cselekményével nem okozott kárt. Ugyanígy bűncselekménynek minősül a számítógépes rendszerek működésének akadályozása, közkeletű nevén „lefagyasztása”. Szintén új tényállás a Btk.-ban az internet, illetőleg az intranet jogtalan kifürkészése, azaz ha valaki egy zárt csoportnak szóló vagy zártan közölt információt feltör, elolvassa a másnak címzett elektronikus leveleket.
A gyermekpornográfiát illetően a terjesztést már a korábbi törvények is büntették. A jogszabály-módosítások hatálybalépésétől új elemként az ilyen képek birtoklása vagy a számítógépen - akár egy internetes weboldalon - történő felajánlása is bűncselekménynek számít. A cyberbetöréseket egytől két évig, a gyermekpornográfiával kapcsolatos eseteket akár nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel is sújthatja a bíróság.
Az eljárásjogi újdonságok közé tartozik a kötelező megőrzés intézménye. A hatóságoknak lehetőségük lesz arra, hogy a bűncselekmények felderítése, valamint az elektronikus bizonyítékok megsemmisítésének megelőzése érdekében az adatok kezelőjének, birtokosának beavatkozását megakadályozva elrendeljék az adatok változatlan formájú megőrzését.
(NAPI)
