Az USA-ban 1995 és 2000 között évente átlag 2,5 százalékkal nőtt a termelékenység. 1975 és 1995 között ugyanez a szám 1,4 százalék volt. A tavalyi év krónikájához olyan események kötődnek, amelyek visszafogják a hatékonyság bővülésének tempóját. A technológiai szektor 2000-2001-es megroppanása mellett a gazdaság egésze is visszaesett. Csökkennek a profitok (bár erre a fogalomra a .com-cégek amúgy is sokáig csak a tankönyvekből emlékeztek). A tőkeutánpótlás elapadása a beruházások visszafogását eredményezte. Ráadásul mindezek mellett a terrorizmus elleni harc miatt többet kell költeni biztonsági informatikai rendszerekre (például backup hardverekre és szoftverekre), nagyobb tartalékkészleteket kell felhalmozni és a terror elleni küzdelem miatt várhatóan nőnek az adóterhek is.
A Business Week azonban úgy véli, hogy még így sem tér vissza az 1995 előtti, „csak” átlag évi 1,4 százalékos növekedési ütem. A lap szerint ennek egyik oka, hogy a világgazdaság ma sokkal globalizáltabb, mint annak idején. Az USA GDP-jének 24 százalékát teszi ki az export, s a lap szerint további súlyos csapások kellenének ahhoz, hogy a mutató visszaálljon az 1995-ös 19 százalékra. A kormányzat költekezése - a terror miatti többletterhekkel együtt is - a GDP 19 százaléka alatt marad, ami jóval kisebb, mint a kilencvenes évek közepe előtti szint - ez sem fékezheti tehát számottevően a termelékenység javulását. A beruházások - visszaesésük ellenére - ma is jócskán meghaladják a .com-boom előtti szintet, további ösztönzést adva a hatékonyság növekedésének.
A lap így - közgazdászok konszenzusára hivatkozva - 2 százalékos várható termelékenységbővülés mellett teszi le a voksát. (Ez megegyezik a hatékonyság növekedésének ötvenéves átlagával.) A tech-pesszimistának tartott a Northwestern University professzora is elfogadja ezt a számot, de kétségei vannak afelől, hogy ez csupán a komputerek egyre szélesebb körű használatából fakadna. A McKinsey piackutató szerint az informatikai eszközök egyre szélesebb körű alkalmazásán túl a méretgazdaságosság növekedése (nagyobb raktárak és eladóterek) is ellensúlyozhatja a negatív hatásokat. A lap hozzáteszi: félszázalékos termelékenységbővülés tíz év alatt 3 ezer milliárd dollár többletjövedelmet jelentene az országnak. Ebből jutna elég pénz a fogyasztás és a védelmi kiadások növelésére is.
(NAPI)
Komócsin Sándor