BUX 137625.54 -0,56 %
OTP 43980 -1,94 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Pontosítandó e-aláírási szabályok

Több pontot kell még tisztázni az elektronikus aláírásról szóló törvény most formálódó végrehajtási utasításaiban. A szignót lehetővé tevő különböző márkájú berendezések inkompatibilitásával pedig még az Európai Unió sem tudott megbirkózni.

2001. július 17. kedd, 23:59

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Várhatóan szeptember elején, az elektronikus aláírásról szóló, nemrég kihirdetett törvény szerinti időpontban regisztráltatják magukat az elektronikus dokumentumokat hitelesítő jövőbeni szolgáltatók. Ekkorra kell elkészülnie három végrehajtási utasításnak is, köztük annak, amely részletezi a hitelesítésszolgáltatókra és a szolgáltatásokra vonatkozó személyi, pénzügyi, fizikai biztonsági elvárásokat, de még folynak az egyeztetések - tudtuk meg. Az egyszerű, fokozott biztonságú és minősített elektronikus aláírás pontos definícióján is dolgoznak még. Annyi bizonyos, hogy jogvita esetén az első két esetben a feladónak kell a hitelességet nyilvánvalóvá tennie, minősített aláírásoknál azonban már a panaszosnak kell bizonyítania az érvénytelenséget. Az egyszerű e-szignó nem nyújt védelmet, a fokozott biztonságú és a hiteles dokumentum között a végrehajtási utasítás szabályozza majd a technológiai, biztonsági és szolgáltatási különbségeket.
Egy hitelesítésszolgáltatási rendszer létrehozása egymilliárd forintnál is többe kerül, így ezt a hasonló profilú, már meglévő infrastruktúrájú cégek kínálják majd - vélekedett Rényi István, a Hírközlési Főfelügyelet (HíF) informatikai-szabályozási főosztályvezetője. A megtérülés hosszú idő, hiszen Magyarországon ma még kevés az internetező, és egy-egy tanúsítványért, valamint a hozzá tartozó chipkártyáért és kártyaolvasóért a beruházáshoz képest várhatóan keveset - 15 ezer forint körüli összeget - kérhetnek a cégek (NAPI Gazdaság, 2001. április 4., 17. oldal). Megtudtuk, hogy - a német példával ellentétben - a HíF nem tervez piacra lépni. A Matáv viszont már jelezte, hogy megindítja hitelesítésszolgáltatói tevékenységét, amit német tulajdonosa, a Deutsche Telekom rendszerére épít (NAPI Gazdaság, 2001. június 20., 8. oldal). A másik potenciális szolgáltató a Magyar Posta lehet: a minősített e-szignó negyedével kevesebbe kerülhet a tértivevényes leveleknél. A Synergon előállt már piacra lépési szándékával (NAPI Gazdaság, 2001. április 27., 12. oldal).
A Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) e-szerződései, bár nem tartoznak a törvény hatálya alá, a bíróságok előtt mégis elfogadhatók, miután a felhasználókkal hivatalos szerződést kötöttek - tudatta Nemcsics Róbert, a K&H ügyvezető igazgatója. Rendszerük banki része több mint 100 millió forintos beruházással valósult meg, a hozzá csatlakozó infrastruktúrát a Matáv és az Axelero építette ki. Szerinte a bankoknak még sincs meg a hitelesítésszolgáltatáshoz szükséges berendezési hátterük, így a K&H sem akar a piacra lépni. Hozzátette, rendszereik biztonságosak, de más jellegűek.
A törvény technológiai semlegességet ír elő, így a szolgáltatók által kínált chipkártyák akár különböző rendszerűek is lehetnek, amelyek között nincs technológiai átjárhatóság, azaz aláírni a saját rendszeren kívül csak ott lehet, ahol ugyanaz a technikai háttér. A probléma megoldásán még az Európai Unióban is csak most dolgoznak, így Rényi szerint jelenleg a legelterjedtebb rendszert érdemes választani.
Vigh György Zsolt

Vigh Zsolt György
Vigh Zsolt György

Ez is érdekelhet