Pillanatnyilag mindössze 5 ezer internetrádió működik a világhálón - közölte a Financial Times.
A hallgatóság köre is meglehetősen szűk: főleg irodai alkalmazottak és egyetemi, főiskolai diákok hallgatnak webes adásokat, ők is inkább csak a nappali órákban, amikor munkahelyükön kellően gyors internet-hozzáférés áll rendelkezésükre. Sok webrádió-hallgató külföldről igyekszik ily módon hozzáférni otthona híreihez, sportközvetítésekhez, zenékhez.
Míg egy hagyományos rádióállomás elindításának költségei dollármilliókban mérhetők, a webre ötezer dollárból feltehető egy adó. Csakhogy míg egy már működő csatornának gyakorlatilag semmibe sem kerül az újabb és újabb hallgatók bekapcsolódása, a webrádióknak szervereket kell telepíteniük és átviteli csatornákat kell bérelniük a terjeszkedéshez. Az internetes adók működtetői bíznak abban, hogy a médium idővel jó reklámhordozó lesz. A szélessávú technológia terjedésével és a mobil-vevőkészülékek megjelenésével több milliós nagyságrendű fogyasztóközönséghez juthat el a hagyományos módon korlátozott területen fogható adók műsora. A médium forgalmat generálhat a távközlési cégeknek, amiből részesedhetnek az adók is.
Sok rádió egyszerűen csak felteszi a netre is adását. Az amerikai lemezkiadók szövetsége (Recording Industry Association of America) szerint így az eredeti jogdíjszerződésben vállalt feltételezetthez képest más közönséghez is eljuthatnak a zenék, következésképpen plusz jogdíj fizetendő utánuk. A webrádiók védekezése szerint ez a többletköltség megfojthatja őket, még mielőtt igazán beindulna szolgáltatásuk. A vita nem érinti a csak az interneten működő rádiókat.
K. S.
