Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Egyesült Államokban néhány hónapja indult be a kormányzat szuperportálja, a firstgov.gov, amely valamennyi szövetségi weboldal adatbázisához kapcsolódik. A több mint 27 millió weblapot tartalmazó firstgov felhasználóbarát felületű, a főoldalán szereplő 16 témakört fókuszcsoportos kutatások során alakították ki. Az informatikai fejlesztéseket a Bush-kormányzat is folytatja, februárban 100 millió dollárt irányoztak elő olyan programokra, amelyek célja a szövetségi kormányzaton belüli bürokrácia csökkentése. George W. Bush elnök létrehozott egy e-kormányzati alapot, amely a következő pénzügyi évben 10 millió dollárt kap, és amelyet a firstgov.gov továbbfejlesztésére fordítanak - tudósít a The Washington Post. Szakértők szerint az egyes államok kormányai és helyi önkormányzatai 2001-ben 38,8 milliárd, míg a szövetségi kormány 41,9 milliárd dollárt költ majd technológiai fejlesztésekre.
Egyes vélemények szerint a közeljövőben az e-kormányzat lesz a legnagyobb informatikai üzlet. Vonatkozik ez a reklámokra is, a CNN szerint Amerikában egy govAds nevű, erre szakosodott cég már be is indította szolgáltatásait. A Microsoft is felfedezte a lehetőséget: nemrégen jelentették be, hogy a brit kormány az amerikai szoftvercéggel együttműködve hozza létre kormányzati portálját - írja a The Standard. A brit kormány eddig 15 millió fontot fizetett a Microsoftnak az e-kormányzati infrastruktúra kifejlesztéséért, amely a remények szerint felgyorsítja majd az ügyintézést. A brit kormány szerint az Egyesült Királyságnak van a világon a legfejlettebb e-government-infrastruktúrája, ám ott is csak néhányféle eljárást lehet online úton bonyolítani. A már működő portál célja 200 központi és 482 helyi kormányzati intézmény integrálása. A brit projekt sikerességét és működőképességét eltérően ítéli meg az olasz Il Sole-24 Ore és a The Washington Post. Utóbbi februárban még arról cikkezett, hogy a Forrester felmérései alapján az Egyesült Királyság képtelen lesz beváltani tervét, miszerint 2005-re az összes kormányzati szolgáltatást áthelyezik online csatornákra. Az Il Sole-24 Ore ellenben arról tudósít, hogy bár az eredeti tervek szerint 2002-re az állami szolgáltatások 25 százaléka lesz interneten keresztül is elérhető, már most meghaladja ez az arány a 40 százalékot, így 2005-re teljesülhet a 100 százalék. A ukonline.gov.uk portál 2000 decembere óta tesztoldalként elérhető, s az illetékes brit miniszter februári jelentése szerint decemberben több mint egymillióan keresték fel.
Az Il Sole-24 Ore szerint Franciaországnak van a legjobb kormányzati portálja: a honlapról 2600 oldalra léphet tovább a francia netizen. A portál számos szolgáltatást kínál, megtalálható rajta a teljes joganyag és a legkülönbözőbb nyomtatványok. Svédországban a Governments Online tanulmánya szerint számos e-kormányzati szolgáltatást már széles körben használnak az állampolgárok. Az elmúlt három évben az import- és exportnyilatkozatok 80 százaléka EDI rendszereken keresztül, elektronikus úton bonyolódott, arányuk 2005-re akár 100 százalékra nőhet. A svéd munkaügyi központ már öt éve elérhetővé tette online szolgáltatását, amely azóta is sikeresen működik.
Olaszország a személyi számítógépek és az internet használata terén Európában meglehetősen hátul kullog, ám az e-kormányzat bevezetésére nagy erőfeszítéseket tesznek. A központi kormányzati szervek mindegyikének van honlapja, míg ez az arány Németországban 98, Franciaországban és Svájcban pedig 90 százalék. A helyi önkormányzatok 93 százaléka is elérhető a neten, míg Japánban csak 66,4 százalék. Az elkövetkező években Olaszország mintegy 6,65 millió dollárt kíván költeni az e-kormányzati fejlesztésekre, ami kevesebb ugyan, mint a Japánban ilyen célra fordítandó 10,3 millió dollár, ám hatszor több, mint a Németország által tervezett összeg. A lap szerint 2000 és 2002 között 12 ezer milliárd lírát fektetnek be az új technológiába, ebből 800 milliárdot már 2001-ben. Egy márciusban készült felmérés szerint az olaszoknak tetszik az e-kormányzat ötlete, azonban a megvalósítást illetően szkeptikusak. Több mint 73 százalék hasznosnak találja az elektronikus igazolványt, ám több mint 50 százalék vélekedik úgy, hogy az eredmények még nem igazán láthatóak.
R. Á.
