Az Európai Unióban (EU) direktíva írja elő, hogy a tagállamoknak el kell fogadniuk az uniós országokban kiadott elektronikusaláírás-hitelesítő tanúsítványokat, míg minden egyéb államhoz, mint harmadik országbelihez viszonyulnak. A most alakuló törvénytervezet szerint Magyarországon is ez lesz a szabály, de épp emiatt, amíg nem lesz az ország EU-tag, az EU-n belüli államok is harmadik félnek minősülnek. Ezekkel az országokkal külön kétoldalú egyezményt kell kötni az elektronikus aláírás hitelesítésének kölcsönös elfogadásáról, de az ezzel járó hosszas procedúra várhatóan még sokáig az országhatárokon belül tartja az elektronikusan hitelesített dokumentumok forgalmát. A jogi akadályok mellett a bevett hitelesítő eljárások különbözőségét is át kell hidalni. Az EU-ban most alakuló szabványosítás keretében minden tagállam ugyanazt a tanúsítványt adja majd ki, azonos protokollt és algoritmusokat használva. Ugyanakkor a szükséges több mint tíz szabványból az Unión belül is még csak három-négyet öntöttek egységes formába. Az interneten folyó globális információcsere során viszont sokszor azt sem tudni pontosan, a tranzakcióknál éppen mely ország(ok) jogszabályait kellene figyelembe venni.
V. Gy. Zs.
