Az Egyesült Államokban 1998 januárjában kezdték alkalmazni az új szerzői jogi törvényt, amelyet Digital Millennium Copyright Actként (DMCA) emlegetnek. Ez, ellentétben a Magyarországon 1999 szeptemberében hatályba lépett szerzői jogi törvénnyel, külön fejezetet szentel az internetnek. A magyar törvényben csak a sorok között lehet felfedezni utalást az új médiumra, ám a konkrét megnevezés nem szerepel benne - hívja fel a figyelmet a Prim Online egyik cikke.
Brad Templeton amerikai szakértő szerint általános szabályként elmondható, hogy az interneten gyakorlatilag minden szerzői jogvédelem alatt áll - még az e-mailek is - kivéve, ha a szerző arról kifejezetten le nem mond. Magyarországon a Legfelsőbb Bíróság egy kábeltelevíziós ügyben hozott döntése szerint „a nyilvánosság akkor valósul meg, ha a rendszerre bárki rácsatlakozhat”. A magyar szerzői jogokat kezelő Artisjus szakértője, Tóth Péter Benjamin ezzel kapcsolatban felveti, hogy a magánszemély honlapja, illetve e-mailje nyilvános közvetítésnek, tehát engedélykérést és díjfizetést indukáló felhasználásnak minősül-e. Szerinte ez alapján egyértelmű, hogy a magánszemély honlapján egy írás elhelyezése engedélyköteles felhasználásnak minősül, az e-mail pedig „valószínűleg” akkor, ha az „ismeretlen személyekhez” is eljuthat.
A szabad felhasználás intézménye arról szól, hogy saját használatra mégis letölthetők anyagok. Ebben az esetben nem szükséges kikérni a szerző engedélyét és jogdíjat sem kell fizetni. A sokszorosítás azonban semmilyen formában nem megengedett, ekkor sérülnek a szerzői jogok és - elméletileg - számolni kell a jogkövetkezményekkel is. Magyarországon a digitális módszerrel magáncélra készült másolás csak abban az esetben tekinthető szabad felhasználásnak, ha a másolatot a felhasználó maga készíti és nem mással készítteti el. A sokszorosítás azonban az internet segítségével minden eddiginél egyszerűbbé és gyakorlatilag ellenőrizhetetlenné vált.
Vitatott kérdés az is, hogy sérülnek-e a szerzői jogok linkek elhelyezésével az oldalon. Templeton szerint ez még eldöntetlen kérdés, ám mégsem ajánlatos olyan oldalra mutatni, ahol az oldal tulajdonosa ezt kifejezetten ellenzi. Egy 1999-es holland bírósági döntés szerint jogsértésnek minősül, ha a link egy szerzői jogokat sértő oldalra mutat. A Weblawresources.com felhívja a figyelmet, hogy ha valaki más készítette az oldalt, úgy a fejlesztő is igényt tarthat a szerzői jogra.
Tóth szól a cachingproblémáról is. A magyar szerzői jogi törvény engedélyezi az ideiglenes tárolást - bár ez már többszörözésnek számít -, amennyiben az kizárólag azzal a céllal történik, hogy a műnek a szerző által engedélyezett, illetve a törvény által megengedett felhasználása megvalósulhasson.
Számos jogi problémával küzdenek az elektronikus könyvtárak - így a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) is - hiszen többnyire szerzői jogvédelem alatt álló műveket tesznek hozzáférhetővé. Verebics János az Elektronikus könyvtárak és a szerzői jog című, interneten közzétett tanulmányában rámutat: a szerző személyi jogait tiszteletben tartva a könyvtár átveheti a művet, de a mű online közzététele már korántsem problémamentes. Az online-adatbázisok is szerzői jogi védelemben részesülnek, függetlenül attól, hogy a benne szereplő művek eredetileg szerzői jogvédelem alá estek-e vagy sem. Az első esetben természetesen meg kell szerezni a szerző engedélyét.
Verebics útmutatója szerint ma Magyarországon háromféle jogkövetkezménnyel kell számolnia az online-jog megsértőinek: a felhasználás bejelentésének elmulasztásához kötődő jogdíjhiányt - költségátalányt - kell megfizetnie, amely azonban csak a nyilvános előadások esetében alkalmazható. A szerzői jogi törvény szerint a szerző többek között követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását, a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől, követelhet elégtételt, illetve kártérítést. Büntetőjogi következményekkel abban az esetben számolhat a jogsértő, ha a szerzőt a jogsértés következtében vagyoni hátrány érte. A büntető törvénykönyv szerint a szerzői és szomszédos jogok megsértői öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetők, attól függően, hogy gondatlanságból, illetve üzletszerűen, különösen nagy vagyoni hátrányt okozva követték-e el a tettet. Gondatlanságból elkövetett jogsértés egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntethető.
A jogkövetkezmények egyes szakértői vélemények szerint meglehetősen túlzottak, hiszen az új helyzetben rengeteg ember válhat - akár tudtán kívül is - potenciális elkövetővé. A jogsértések bizonyítása csak komoly nyomozással lehetséges, merevlemezek, személyes elektronikus levelezések ellenőrzésével. A jogsértések bizonyítása azonban technikailag még így is igencsak kétséges. Szilágyi Károly, a NetJog online-magazin főszerkesztője A Freenet és a jog című írásában arról beszél, hogy az újabb műszaki rendszerek, például a Freenet, egyenesen arra törekszenek, hogy kiküszöböljék ezeket a jogi nehézségeket. A Freenet gyakorlatilag decentralizálja a hálózatot, hiszen a résztvevők önkéntes felhasználók, akik számítógépes adatállományukkal bekapcsolódnak a rendszerbe. Ily módon mind az információ szolgáltatója, mind felhasználója anonim maradhat, a jogsértő azonosítása és a jogérvényesítés szinte lehetetlen feladat.
Sokak szerint az elsődleges cél nem a felhasználók megbüntetése kell legyen, hanem a jog érvényesítése, hiszen új megoldásokkal kiküszöbölhetőek lehetnek a problémák. Egyesek szerint a jövőben megváltozhat az online-piaci szereplők viselkedése. Esther Dyson az Electronic Frontier Foundation weboldalán megjelent, a szerzői jogokról szóló tanulmányában a tartalomszolgáltatás fejlődési irányaival foglalkozik.
A szerző szerint a korábbiakkal ellentétben üzleti-gazdasági információkhoz is könnyű lesz hozzájutni, hitelességük azonban sok esetben kétséges lesz. Ezért felértékelődnek azok a források, amelyek hitelt érdemlő információkat tudnak nyújtani. Ez a folyamat már ma is zajlik, megbízható üzleti információkat sok esetben már csak pénzért szolgáltatnak. Fizetni nem a tartalomért kell, hanem a minőségre garanciát jelentő megbízható forrás szolgáltatásaiért. Ily módon, mivel a másolás rendkívül egyszerűvé vált és azt nem is lehet megakadályozni, lesznek szigorúan védett oldalak, amelyek az exkluzivitásra törekszenek. Egy másik üzleti modell szerint az ingyen hozzáférhető értékes tartalom növelheti az oldal látogatottságát, ami reklám a pénzért letölthető tartalom számára. Ilyen módon működik például a The Economist weboldala, ahol számos cikk letölthető ingyen, más részük azonban csak az előfizetők számára elérhető. Irodalmi művek esetében ezzel szemben várható az árak zuhanása, vagyis az interneten elérhető olcsó irodalom feltehetően kiszorítja majd a magas árakkal működő könyvkiadókat.
Maguk az alkotók, illetve a kiadók is új megoldásokat találnak ki, felismerve, hogy a kategorikus tiltás nem vezet sehová. A BBC News Online ez év nyarán adott hírt Stephen King új vállalkozásáról, aki elsőként tette közzé készülő új regényét az interneten. Csupán egy dollárt kért minden egyes fejezet letöltéséért, de azzal fenyegette meg olvasóit, amennyiben az olvasók háromnegyed része nem fizet, abbahagyja a regény írását. Példáját néhány hónappal később követte Frederick Forsyth is, akinek legújabb könyve az interneten jelent meg. Ezekben az esetekben valójában már nem a regényért, hanem a szolgáltatásért fizetnek a megrendelők.
R. Á.
