Alakul a domainparkett

A múlt héten mintegy 7200 olyan domainnevet tettek közzé, amelyekért verseny folyt, tehát legalább ketten igényelték azokat. Felmérésünk szerint a legkedveltebbek a gazdasági témájú, ezen belül az "e"-vel kezdődő fantázianevek voltak, de az új mobil-internetet jelölő wap is előkelő helyezést ért el. Elsöprő többségben jegyeztek be általános elnevezéseket, így elkeltek a keresztnevek és az évszámok is 2040-ig. A Magyar Szabadalmi Hivatalnak (MSZH) most volt először lehetősége általános - bár jellegéhez kötődő - neveket kérelmezni, a jelek szerint sikerrel. A szexuális tartalmat sejtető nevek bejegyzői közül élen járt az Audiotel Kft.
A nagy portfóliót vásárló kereskedők egyike-másika maga is internetszolgáltató, de többen láthatóan most kóstolnak bele a netgazdaságba. Számos kiadó kérelmezett például - vélhetően továbbértékesítési szándékkal - címeket, például a Népszavát jegyző NSZ 1999 Rt., a Nemzeti Sport Kft., a KJK Kerszöv Kft. vagy a VNU Rt., de a Kraft Jacobs Suchard is nagybani játékosnak látszik. A vegyipari fogalomtárból válogatott a Henkel Kft. és a Procter & Gamble Kft. Saját neveiből legtöbbet a Porsche Kft. jegyeztetett be, megelőzve a Matávot; ide tartozik a HVG és a Tv 2-t jegyző MTM-SBS Rt. is. Nem volt ritka a "vegyes portfólió", azaz a kérelmezőhöz kötődő nevek mellett néhány általános fogalom levédése is.
Sokan kérték ismert cégnevek bejegyzését, bár ezeket a közzététel kéthetes időszaka alatt annak jogos tulajdonosa sikerrel megtámadhatja. Ezalól kibúvót jelent, ha ismert nevek elrontott variációját jegyeztetik be, amit vélhetően sokan írnának be böngészőjükbe, ugyanakkor kérelmezésük jogilag támadhatatlan.
Felmérésünk szerint a sorsolt kategóriában hatnál több domainnevet 42 magánszemély kérelmezett - közöttük két, rokoni szálakkal összeköthető hármas csoport van -, illetve 78 cég. Ötvennél több kérelem 9 magánszemélyhez - közülük a Kapitány családhoz - és 17 céghez kötődik. A Bille Internet Kft.-nél nem kívántak nyilatkozni 156 bejegyzési kérelmükről. Kövi László, a cég munkatársa annyit közölt, hogy a társaság éppen gazdasági és finanszírozási átalakuláson megy keresztül.
Az Elenderhez közel kétezer regisztrációs kérelem érkezett - tudtuk meg Széphegyi Zsolt szolgáltatási vezetőtől. Ezek egyszeri díja náluk 6 ezer forint, amit további 2 ezer forintos karbantartási díj követhet. A cég maga is számos fantázianév bejegyzését kérte, amelyek egy részét később akár áruba is bocsátaná. Radnai Tamás, a Hungary.Network ügyvezető igazgatója arról tájékoztatott, hogy hozzájuk csaknem 2 ezer regisztrációs kérelem érkezett, legtöbb az auto.hu-ra, valamint az uzlet.hu-ra. A Coca-Cola nevének bejegyzését visszautasították. Regisztrációs díjuk 7 ezer forint, amiből nem várnak jelentős bevételt. Radnai hangsúlyozta, védjegybitorlás miatt a bíróság szabadságvesztést is kiszabhat. Ez vonatkozik azokra, akik a szabadalmi hivatalnál már oltalommal védett nevet illetéktelenül vagy vele visszaélve használnak.
A múlt héten kiderült, számos jogi természetű konfliktust hoz magával a domainliberalizáció, ami az első pillanatban nehézségeket okozott a szervező Iszt-nek. Az IM és a MeH együttműködik a domainliberalizációval kapcsolatos kérdésekben annak érdekében, hogy az alapvető jogok ne sérüljenek - mondta lapunknak Vavrancsics Tibor, a MeH információs főosztályvezetője -, de figyelembe veszik, hogy az Iszt önszabályozó testület. A domainbejegyzés információnk szerint a nemzetközi gyakorlatban nem tartozik az állami feladatok közé. Vavrancsics szerint a liberalizációt megelőző javaslataikból az Iszt sokat kihagyott. Az Iszt külön kérte a MeH-et és az IM-et, hogy ne avatkozzanak bele a piacnyitásba, így kormányhatározat sem készült. Úgy tudjuk, minisztériumi berkekben vannak olyan vélemények, hogy az Iszt alapszabálya sértheti a jogalanyok érdekeit, például a "rosszhiszemű" bejegyeztetések lehetővé tételével. E szerint az álláspont szerint a cégnevek és a második szintű közdomainek nem állnak kellő védettség alatt.
Zsakó János, az Iszt ügyvezető elnöke lapunknak kijelentette: sem ők, sem az állam képviselői nem szorgalmazták, hogy a közigazgatás maga végezze a domainbejegyzéseket. Alapszabályuk megalkotása során figyelembe vették az állami szervezetek javaslatait is - tette hozzá. Mint mondta, nem gondoltak arra, hogy ekkora igény mutatkozik a bejegyeztetés iránt, amelynek során esetenként szubjektív alapon kell dönteniük. A jogi kérdések eldöntése érdekében a héten összeáll az az Iszt által fizetett jogi tanácsadó testület, amely állást foglalna a bejegyzések körüli vitákban. Ide meghívnák a korábban kifogásait hangoztató MSZH képviselőit is. (Bármely állampolgár élhet panasszal, és annak kivizsgálásáig nem jegyzik be a kérelmezett nevet.) A tanács döntése az Iszt-re és a domainkérvényezőre nézve kötelező lenne. Ha a panaszos nem fogadja el a tanács kompetenciáját, eseti választott bíróság áll rendelkezésre, amely gyorsabb, mint az államigazgatás.
M. I.-I. M.-B. H. P.