Az USA-ban a vállalatok a kilencvenes években a korábbi tizennégyszeresére emelték informatikai beruházásaikat. 1995 és 1998 között az ország gazdaságának mindössze 8 százalékát adó informatikai szektor 35 százalékkal járult hozzá a gazdasági növekedéshez. A szektor termelékenysége is növekszik: a kilencvenes években 10,4 százalék volt az egy foglalkoztatottra jutó hozzáadott érték évi növekedési üteme.
E számok alapján sokan hajlamosak kijelenteni, hogy új gazdaság kialakulásának lehetünk tanúi. 1996 óta az Egyesült Államok gazdaságának termelékenysége átlagosan évi 2,2 százalékkal nőtt, szemben a 25 évre vetített 1 százalékos átlaggal.
Akik nem hozzák összefüggésbe a gazdasági fejlődést az informatika térhódításával, úgy érvelnek, hogy a hetvenes és a nyolcvanas években is volt 2 százaléknál magasabb évi termelékenységbővülés. Az utóbbi években megváltoztak az infláció számbavételének statisztikai módszerei, a nagyobb egy főre eső hozzáadott érték származhat a munkaintenzitás növekedéséből is. A termelékenység növekedése feltűnő módon a számítógépgyártásra koncentrálódik, bár az üzletág az USA-ban mindössze az ipari termelés 1,2 százalékát adja.
Az elektronikus kereskedelem által megtestesített új gazdaság hívei szerint a naprakész információk gyors elérhetősége gyökeres hatékonyságjavulást tesz lehetővé. A termelés modellezése egyszerűbbé válik, csökken a beruházásigény és az áruk továbbításának ideje. Ezek növelik a tőkejavak elosztásának és újraelosztásának rugalmasságát, és arra ösztönzik a cégeket, hogy a munkaerőt technológiai megoldásokkal helyettesítsék. Egyes felfogások szerint az elektronikus gazdaság (e-economy) alapja, hogy az internet erősíti a privát szférát, fellazítja a hagyományos társadalmi, döntéshozatali hierarchiát. Ezt igaznak tartják a világpolitikára, a kereskedelemre és a kultúrára is. Az új rendszerben egyik cégvezető sem lehet biztos abban, hogy üzletét nem "söpri el" egy huszonéves egyetemista egyedi modelljére épült új internetes vállalkozás.
Az e-gazdaságban fokozottan igaz Andy Grove, az Intel magyar származású korábbi elnökének mondása, miszerint csak az marad fenn az öldöklő versenyben, akinek üldözési mániája van ("only the paranoid survive"). A hálón folyó kereskedelemben ugyanis a felhasználó néhány egérkattintással átválthat egy másik szolgáltatóra, szállítóra, kiskereskedelmi boltra, ezért aki lemarad az innovációban, az partvonalra kerül. E felfogás hívei szerint az elmúlt évek egyesülési hulláma arra vezethető vissza, hogy új üzleti modellek kialakítása helyett cégek felvásárlásával és integrálásával javítják a hatékonyságot.
Az új médium megjelenésével elemzők szerint a politika befolyása is gyengülhet, hiszen a világhálón hatékonyabban, gyorsabban összeverbuválhatók csoportok. Az államok eddig hiába próbálkoztak az internetes kereskedelem megadóztatásával. Az állambiztonsági szerveknek hivatalosan nem sikerült ellenőrzésük alá vonni a titkosítottan továbbított üzeneteket. Az új gazdaság híveinek jellemzően a Business Week, míg az ellenzőknek a The Economist ad fórumot.
K. S.
