Az e-businesst óvatosan kell bevezetni

- Milyen fejlődésen mentek keresztül az integrált ügyviteli szoftverek az elmúlt 15-20 évben?
- Az integrált vállalatirányítási rendszerek (ERP) piaca Magyarországon a nyolcvanas évek közepén indult fellendülésnek, a kilencvenes évek első fele és közepe volt az aranykor, ha a számítástechnika, az alkalmazások és a rendszerek fejlődését nézzük. A számítástechnikát a vállalatok ügyvitelében először az automatizációra alkalmazták. Ekkor semmi másra nem kellettek a számítógépek, mint az ismétlődő, unalmas funkciók megoldásának automatizálására. Hamarosan alkalmazni kezdték az úgynevezett tranzakciós rendszereket, amelyekkel kevesebb emberi erőforrással, naprakészen, gyorsan lehetett a vállalatok működéséhez szükséges hatalmas mennyiségű - logisztikai, pénzügyi, könyvelési, számviteli, termelési - adatot kezelni. Ezek intelligens és integrált formái az integrált vállalatirányítási rendszerek. A magyar cégek is rájöttek arra, hogy nem elég bevinni az adatokat, majd némileg átcsoportosítva kinyerni az információkat. A hangsúly azon van, hogyan lehet mindezeket közérthető formában, vezetői szintenként megfelelő minőségben és mennyiségben tálalni. Ez az úgynevezett üzleti intelligencia és az intelligens jelentési rendszerek világa.
- Mióta képviselteti magát a Scala Magyarországon, s mik voltak a cég első lépései?
- Magyarországon 1992 óta vagyunk jelen. A Scala svéd fejlesztésű programrendszer, így sokáig Svédországban volt a központ és Kelet-Közép-Európába nem jutott el a termék. Amikor betelepültek ide a multinacionális cégek, szerettek volna két könyvviteli standard szerint könyvelni, de nem tudtak, mert nem voltak erre alkalmas programok. Ráadásul a magyar számviteli szabályozás akkor még homlok egyenest eltért attól, amit odahaza megszoktak. Az első lépés a kölcsönös alkalmazkodás volt, ami a kisebb vállalatok esetén, köszönhetően az egyszerűbb funkcionalitásnak, gyorsabban megvalósult.
- Sok cég panaszkodik, hogy nem tudják kiaknázni a szoftvereik tudását, viszont a szállítók nagyon drágán vállalják a testre szabást. A Scala hogyan birkózik meg az ilyen feladatokkal?
- Azt senki sem vitatja, hogy ilyen rendszerek nélkül ma nem működhet egy vállalat. A mi szoftvercsomagunk egy nagyon jó megoldás a középvállalatok számára. Vannak a nagyon nagy funkcionalitással rendelkező, nagyon átfogó, nagyon komplex, bonyolult és hosszú telepítési idejű, és ha a teljes költséget nézzük az alkalmazás élettartamára, akkor viszonylag drága szoftverek. Ezek a nagy vállalati rendszerek, ilyen például az SAP. Ezek nem versenytársai a mi kategóriánkba eső szoftvereknek, amit a középvállalatok használnak. Ugyanakkor a piac szűkül, ezért egyre nagyobb választási lehetősége van a vállalatoknak és megpróbálják a mi árkategóriánkban és funkcionalitásunkban megkapni mindazt, amit egy nagyobb szolgáltató ígérhet nekik. Mi olyan vállalatokkal szerződünk, amelyeknek a termékünk szükséges és elégséges. Ugyanakkor nem vállaljuk a megbízatást akkor, amikor úgy ítéljük meg, hogy például van egy olyan üzletileg kritikus feladat, amire igenis szüksége lenne a vállalatnak, de mi azt nem tudjuk megoldani az alapszoftverben. Nagyon sokszor kérik ügyfeleink, hogy így vagy úgy módosítsunk a programon, mert ezzel teljesen testre szabottá válna számukra. Csakhogy ez egy standard, 54 országban, 30 nyelven használatos programcsomag. Ha a vállalatok belenyúlnának a forráskódba és módosítanák, abból olyan káosz lenne, hogy a következő verzió kifejlesztése vagy akár egy hibajavítás is lehetetlenné válna. Emellett persze egyre jobban érezzük, hogy az egyediség iránti igény erősödik. Ezt a Scala VBA (Visual Basic for Application) nevű fejlesztési környezet segítségével oldja meg.
- Hogyan segítik az önökhöz forduló vállalkozásokat?
- Mint mondottam a vállalatirányítási szoftverek használta vagy mellőzése ma már nem kérdés, ilyenekre egy bizonyos szint elérése után minden vállalatnak szüksége van. A kérdés az, hogyan lehet e megoldásokat a legjobban kihasználni az egyes vállalatok esetében, mi az az érték, amit ezek hozzáadnak a cég értékéhez. A telepítésen túl képesnek kell lennünk a folyamatos támogatás nyújtására, az ügyfelek igényeinek megfelelő megoldások megtalálására. Segítenünk kell a mi általunk telepített és a meglévő rendszerek integrálását. Ezt technikailag is meg tudjuk oldani, saját erőforrásokkal, vagy stratégiai partnereinken keresztül, mások bevonásával.
- Milyen irányba halad az ügyviteli szoftverek fejlesztése?
- Egy új cégkategória kezd elterjedni, az Application Service Provider (ASP), ami itthon is nagy változást fog okozni az integrált ügyviteli rendszerek piacán. Az ilyen vállalkozások arra szakosodnak, hogy bérleti, lízing- vagy egyéb alapon, hálózati elérésen keresztül nyújtanak ERP-szolgáltatást. Egy ERP-rendszer telepítése elég nagy beruházási költséget igényel, hiszen például ekkor kell megvenni a licencjogot. A telepítés időszaka viszonylag hosszú, a mi rendszerünk esetében 3-6 hónap, egy nagy rendszer esetében 1-2 év is lehet. Ezt sok vállalat nem szereti, tekintettel arra, hogy az ilyen elnyúló beruházásokat viszonylag nehéz finanszírozni, időbe telik, mire behozzák a rájuk fordított összegeket. Ez tehát sértheti a vevők érdekeit, ugyanakkor hosszabb távon a mi érdekeinket is, mert korlátozza potenciális ügyfeleink körét. Az ASP-k külső szolgáltatásként adhatják azt, amit meg kellene venni, ezzel jelentős részben választ adnak ezekre a problé-mákra.
- Az integrált rendszereket csak egy lépés választja el az e-businesstől. Az önök cégénél fejlesztenek ilyen megoldásokat?
- Már 1999 tavaszán olyan e-business-megoldással rendelkeztünk (Scala Solutions), ami egy integrált ügyviteli rendszerrel együtt létezett. Hogy Magyarország érett-e már erre, azt még vizsgáljuk, de látunk benne üzleti fantáziát. Az e-biznisz ugyan ma már kulcsszó, de minden egyes esetben meg kell nézni, hogy egy adott cégnek lehet-e belőle haszna, illetve logisztikai folyamatai szervezésével, vállalatirányításával felkészült-e már annak fogadására.
BALOGH ZSOLT