Az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában a gazdasági növekedés 70-75 százaléka származik az innovációból, míg Magyarországon ez az arány 42-43 százalék között alakul - mondta a konferencián Farkas József, a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) elnökségi tagja. Az ország gyors fejlődéséhez sikeres innovációkra van szükség, amikor a kutatás-fejlesztés eredményei megvalósulnak és hasznot hoznak a részes feleknek. Farkas szerint négy évvel ezelőttig elsősorban az innováció szűk értelmezését használták, ami a termékek és az eljárások innovációját jelentette. Mára azonban jelentősen kibővült a fogalom, a termék, a folyamat, a marketingszervezés is az innovációhoz tartozik. Az utóbbi években ehhez kapcsolódott a képzés is. Az innováció támogatásának minden elemre vonatkoznia kell - hangsúlyozta a szakember.
A mikro-, kis- és középvállalatokat vizsgálva kiderül, hogy a négy innovációs elem közül a piaci innovátor aránya még a nagyvállalatoknál is a legalacsonyabb, annak ellenére, hogy a sikeres fejlesztéseket piacra kell vinni. Farkas szerint kevés szó esik az innováció kapcsán a természetes személy innovátorokról, a fő hangsúlyt a vállalkozások, intézmények és országok kapják ezen a területen. Mintha az embert felejtenénk el az innováció mögött, ezzel szemben arra lenne szükség, hogy az adott újítás az ötletgazdáé legyen és például néhány évig részesedjen az új termék eredményezte árbevételből. Farkas szerint a válság hatására az érintett vállalkozások 43-48 százaléka állt le az innovációval vagy fékezte azt, 55 százalékuk azonban folytatta tevékenységét. Az innovációs vállalkozások száma ugyanakkor meglehetősen alacsony Magyarországon, arányuk 2-3 százalék közé tehető, a felsőoktatási beiskolázási adatok pedig arra utalnak, hogy kevés az innovációs szakember. Az innovációból származó társadalmi haszon nagyobb, mint a vállalkozók nyeresége. Farkas úgy véli, a támogatási rendszer nem veszi figyelembe az innovatőr magánszemélyeket, annak ellenére, hogy az ország leggyorsabban rajtuk keresztül fejlődhetne.
