Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Egyelőre még nem dőlt el, hogy valóban jogsértéseket követett-e el a Wall Street történetének legsikeresebb bankja, ám Rick Wartzmann a BusinessWeekben megjelent írása szerint már előre sejteni lehetett, hogy a Goldman Sachs pénzügyi innovációi nem szolgálják sem a cég, sem környezete hosszú távú érdekeit. Peter Drucker innovációs szakértő szerint ugyanis csak a kifelé forduló, a piaci jelzésekhez közel lévő, sőt piacvezérelt újításokat lehet valódi innovációnak nevezni - ezzel szemben azok az ügyletek, amelyekből a Goldman az utóbbi években olyan sokat profitált, éppen befelé forduló pénzügyi innovációk voltak. A bankcsoport ugyanis lényegében olyan, részben nem teljesítő jelzáloghitelekből összerakott cdo-kat adott el, amelyek bukására fogadott a cds-piacon; ez az üzleti modell - és így az alapjául szolgáló, pénzügyi szakértők számára is nehezen követhető innovációk - nem az ügyfelek, hanem kizárólag a bank profitjának emelését célozza, tehát befelé irányul.
Drucker több mint tíz évvel ezelőtti tanulmányában (Financial Services: Innovate or Die) figyelmeztetett arra, hogy az 1970-es évek óta a legtöbb pénzügyi innováció a derivatív értékpapírok területén született, ezek azonban korántsem szolgálják a fogyasztók érdekeit. Annál inkább irányulnak azonban egyszerre a befektetők kockázatainak csökkentésére és spekulációik jövedelmezőségének biztosítására. Ez a globális pénzügyi szféra kritikusai szerint egyfelől az alapvető közgazdasági szabályok kijátszása, ezért idővel bizonyosan visszaüt majd, másrészt pedig hosszú távon veszélyes, hogy a pénzintézetek több energiát fektetnek a fogyasztói piacra és a nemzetgazdaságra kevéssé ható pénzügyi innovációba, mint a "valódi" innovatív megoldásokba. Ha a bankok kizárólag a saját kereskedési tevékenységükből származó haszonnal vannak elfoglalva, akkor kevesebb figyelmet fordítanak az ügyfeleik kényelmét és érdekét szolgáló megoldásokra. E gondolatmenetből következik Wartzmann szerint, hogy a befelé forduló pénzügyi óriások előbb-utóbb kiváltják a szabályozó hatóságok szigorát - ahogy ez a Goldman Sachs esetében is történt.
