Az innovációs rendszer kiépítése Magyarországon befejeződött. A megfelelő környezet biztosítását szolgáló kormányzati programok már beindultak, ennek ellenére súlyos problémák elé állítja az országot, hogy a kutatás-fejlesztés (k+f) továbbra is Budapestre, illetve a közép-magyarországi régióra koncentrálódik, ráadásul a kkv-szektor minimális szerepet vállal az innovációs versenyben - mondta Pier Carlo Padoan, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) főtitkárhelyettese a szervezet innovációs országértékelését bemutatva.
A kulcsfontosságú akadémiai szféra szerepvállalása javult ugyan, ám az OECD szerint továbbra sem elégséges. A diákság teljesítménye jobb az OECD-átlagnál, az akadémiai és az üzleti szféra közötti kellő együttműködés hiányában azonban továbbra is kérdéses, hogy a szektorok közötti mobilitás megvalósítható-e, valamint az is, hogy Magyarország versenyben maradhat-e a tehetségekért folytatott nemzetközi versenyben.
Az országjelentés alapján akár újra is lehetne fogalmazni a magyar innovációs politikát - véli Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Amennyiben a cégek k+f tevékenysége nem javul rohamosan, a multinacionális vállalatok jelenléte sem menthet meg minket attól, hogy kiszoruljunk az innovációs versenyből. A marginalizálódás elkerülése érdekében a kormánynak mindent meg kell tennie azért, hogy a Brüsszelből 2013-ig érkező megemelt támogatásokat helyesen használja fel - állítja az MTA első embere. Ma Magyarországon mintegy 6-8 ezer innovatív vállalkozás működik, versenyképességünk javítása érdekében ezek számát 20 ezer fölé kellene emelni, ezzel lehetőségünk nyílna arra, hogy a feltörekvő országokkal - köztük is a legnagyobb innovációs potenciállal rendelkező Kínával - szembeni hátrányunkat mérsékeljük.
Pápai Csaba