Öt évre szóló megállapodást írt alá Magyarország és az Európai Űrügynökség (European Space Agency - ESA), immáron a másodikat, amelynek alapján 2013 novemberéig hazánk az ESA európai együttműködő államaként működik. A kontraktusnak nagy a jelentősége, mert lehetőséget biztosít a magyarországi kutatóhelyeknek és űripari cégeknek, hogy alvállalkozóként részt vegyenek az ESA különböző kutatási és fejlesztési programjaiban. Ez a már régóta működő, űrkutatási profillal is rendelkező cégek felértékelődését és új vállalkozások megjelenését is magával hozhatja - mondta Horvai Ferenc, a Magyar Űrkutatási Iroda (MÜI) munkatársa.
Amikor valaki űriparról beszél, automatikusan az asztronautákra és az űrrakétákra gondol, pedig e tevékenység csak vékony szelete az űripari ágazatnak. Az űripar ugyanis pillanatnyilag két tevékenység, az űralkalmazások és a kutatás mentén szerveződik. Az űralkalmazások mára nélkülözhetetlenné váltak a hétköznapokban is, ami nemcsak a kifejlesztett anyagok, találmányok tömegcikkekre gyakorolt innovatív hatásában mutatkozik meg. Az űrt használni kell, hiszen a műholdak mára elengedhetetlenné váltak a GPS-rendszerek működtetésében, de ugyanez a helyzet az időjárás-jelentés, az űrtávközlés, a termésbecslés vagy akár a katasztrófavédelem területén is - mondta Horvai. Néhány műholdfotó segítségével könnyen kiszámítható egy természeti katasztrófa pusztításának mértéke, nem beszélve a túlélők utáni kutatásban kifejtett hatásáról. Az űralkalmazások a gyors információelérésen kívül rendkívül kifizetődőek is, hiszen a szükséges számítások és adatok feldolgozása műholdak nélkül nagy létszámú, magasan képzett szakembergárdát venne igénybe, így a hasonló alkalmazások ösztönzésére az EU évek óta külön céltartalékot különít el - tette hozzá a szakember.
A projektek java eltolódott az állami szférától a gazdálkodó szervezetek irányába - a fejlesztéseket a XXI. században a kkv-szektor végzi az egyetemi kutatóközpontokkal közösen, így vehetett részt Magyarország a Rozetta üstökösprogramban (egy Nap körüli pályán mozgó üstökös megfigyelése), űrcsillagászati teleszkópok fejlesztésében.
A formálódó űripari szektor meghatározása nehéz, hiszen nagyon kevés olyan gazdálkodó szervezet van, amely a kapcsolódó k+f, illetve gyártási tevékenységet főprofilként végzi, sokkal jellemzőbb, hogy az űrkutatási projektek jelentik a melléktevékenységüket. Így a piac éves forgalmának meghatározása is bonyolult, de becslések szerint elérheti az 500-600 millió eurót.
Magyarország szerepe az űriparban a közeljövőben felértékelődhet, mert az EU űrkutatási projektjeiben változás várható - az fejlesztések java átkerülhet az együttműködő kelet-európai országok területére. A jelenséget jól példázza, hogy az ESA tervei között szerepel egy Magyarországon működő űripari tesztközpont felállítása is, amely a kis- és közepes méretű műholdakat és azok alkatrészeit tesztelné. Tavaly megkezdődtek a tárgyalások Magyarország teljes jogú tagságáról, ami évi 6-7 millió eurós tagdíjjal járna. Az összeg túlnyomó része itt is lehívható, továbbá az sem elhanyagolható szempont, hogy a teljes jogú tagsággal lehetőségünk lenne önálló projektek elindítására, amiben fővállalkozóként vehetnénk részt - mondta Horvai. Ez természetesen a gazdasági élet más szegmenseire is komoly hatást gyakorolna, hiszen nem szabad elfelejteni, hogy az űrtechnológiai kutatások javát a hadiipar, majd a civil gazdasági szereplők is hasznosítják, legvégül pedig a tömegcikkekben is megjelennek. Ez jelentős befolyást gyakorolhat a magyarországi kkv-szektor működésére, így a magyar gazdaságra is, nem beszélve arról, hogy az űralkalmazások ipari kiszolgálása több szempontból is hálás terület, hiszen a fent említett katasztrófavédelmi, időjárás-elemző, termékbecslő analízisekhez elengedhetetlenek az űrtechnológiai eszközök. Az ágazat szereplői így a recesszió ellenére is bizakodóak lehetnek a megrendelésekkel, projektekkel kapcsolatban - mondta Horvai.
Csajági Mátyás