Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egyre több fiatal kutató hagyja el a tudományos pályát, a legtehetségesebbek nem otthon képzelik el a jövőjüket, a közoktatás színvonala romlik és a kutatási és fejlesztési bázisok fokozatosan leépülnek. Ezeket a megállapításokat nem Magyarországgal kapcsolatban tette John Kao egyesült államokbeli kutató, az Innovation Nation című könyv szerzője, hanem saját hazájáról adott helyzetjelentést.
Ehhez az apropót az adta, hogy miközben az amerikai elnökválasztásokon részt vevő jelöltek arról beszélnek, hogy az országnak változásra van szüksége, egyikük sem mondja meg konkrétan, mit is jelent ez. Ha erre vállalkoznának, akkor nem mondhatnának mást, mint hogy Amerikának vissza kell szereznie vezető szerepét az innovációban - állítja a kutató.
Kao szerint országa eddigi történelme rendkívül szerencsés volt. Páratlan természeti kincsek felett rendelkezett, népességét bevándorlókként a világ legtehetségesebb emberei gyarapították, megvolt a lehetősége arra, hogy a semmiből felépítse a felsőoktatás és a tudományos kutatás legjelentősebb intézményeit és gyakorlatilag érintetlenül megúszta az elmúlt évszázad mindkét világégését. Így a világgazdaságot mozgató innováció élére állt, ám ahogy egy-egy piac, szakma legjobb, legnagyobb szereplői hajlamosak elkényelmesedni, ez megeshet egy nemzettel is. Nem akarom, hogy úgy beszéljenek az USA-ról mint a nemzetek General Motorsáról - utal Kao a világ legnagyobb autógyárára, amely technológiai, szervezeti, kereskedelmi szempontból egyaránt elvesztette vezető szerepét saját ágazata folytonos megújulásában.
Talán azért beszélnek keveset a politikusok az innovációról, mert sokan nem tudják, mit jelent. Általában a tudományos kutatással azonosítják, pedig ennél sokkal tágabb fogalom, magában foglalja egy szervezet megújulási képességét a mindennapi működéstől a termékfejlesztésig. Ha pedig nem tudjuk valamiről, hogy micsoda, hogyan is értethetnénk meg másokkal annak fontosságát? - teszi fel Kao a szónoki kérdést. Ezért hiányzik az USA-ban a nemzeti szintű párbeszéd a témáról. Amikor a Szovjetunió 1957-ben fellőtte első műholdját, az rémületet keltett az USA-ban. A politikusok felismerték, hogy az ország lemaradhat a tudományos-technikai versenyben a veszedelmes ellenféllel szemben. Ez a szputnyikfrász hívta életre Kao szerint az első és egyben utolsó nemzeti innovációs összefogást, amely egyebek mellett eljuttatta a Holdra az első embert. Most ugyanerre lenne szükség. Olyan ez, mint az egészségügyben a megelőzés: lehetővé teszi, hogy az ország ne süllyedjen le a megújulásra képes országok mögötti követő bolyba. Az új szputnyikot már fellőtték, csak Amerika ezúttal nem hallja, nem látja azt.
Ahogy a vállalatoknál a vezérigazgatónak kulcsszerepe van a kezdeményezésben, úgy az USA esetében is felülről, az elnök(jelöltek) szintjéről kell elindulnia a közös innovációs képességek életre hívásának - véli a szakember. Kezdhetné egy nemzeti innovációs megbízott kinevezésével vagy egy bizottság létrehozásával, amely kidolgozná a nemzeti stratégiát. Ehhez aztán szellemi és anyagi erejükkel csatlakozhatnának az ország közelmúltjának legtehetségesebbjei - például Bill Gates, a Microsoft vagy Steve Jobs, az Apple alapítója -, akik az innováció iránti érzéküknek köszönhetően gazdagodtak meg.
