Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az USA Nevada államának Reno városában működő kis repülési vállalkozás, az Aerion hozzálátott a világ első szuperszonikus üzleti repülőgépének (supersonic business jet, SBJ) fejlesztéséhez. Az SBJ első példányai ugyan csak a következő évtizedben kerülhetnek a vásárlókhoz, ám a vállalkozás máris 1,5 milliárd dollár értékű előrendelést vett fel a darabonként 80 millió dollárba kerülő repülőre. Az újdonság iránt leginkább érdeklődők 250 ezer dollárt fizettek ki, hogy az elsők közt juthassanak hozzá a különleges géphez.
A technika és az üzleti modell alapján is innovatív fejlesztés alapja, hogy a nagyvállalatok és nagybankok, illetve a milliárdosok minden új "játékszerre" nyitott tábora keresi az üzleti repülőgépeket. A Forecast International piackutató cég szerint a következő tíz évben ez a két fogyasztói kör 191 milliárd dollárt költ ilyen repülőkre, így a piac 2015-re 62 százalékkal nő. Igaz ugyan, hogy a legdrágább szubszonikus üzleti gépek ára "csak" 45 és 60 millió dollár között mozog, csakhogy ezekhez képest az SBJ olyan, mint egy jó prémium autóhoz képest egy igazi Ferrari: drágább és különlegesebb.
Ez a légi Ferrari kikerüli a csapdákat, amelyek a szuperszonikus utasszállító repülőgép, a Concorde bukását okozták. A titok: a technikai fejlesztést alárendelték a racionális használat követelményeinek. Az SBJ egyik fő újdonsága a szárnya. Szemben a Concorde deltaszárnyával, e géphez olyan szárnyat fejlesztettek ki, amelynek segítségével ugyanolyan hatékonysággal repül a hangsebesség felett, mint alatta. Az első esetben a számítások szerint tengeri mérföldenként 10, a másodikban pedig 11 dollár lesz az üzemeltetési költsége. Az utóbbi megegyezik egy normál üzleti gép egységnyi repülési költségével. A szárnyat egy F-15-ös vadászbombázón próbálták ki a cég mérnökei.
A másik zseniális húzás ellenkező logikán alapul: nem fejlesztettek ki saját hajtóművet az SBJ-hez, hanem a Pratt & Whitney repülőgéphajtómű-gyártóval együttműködve annak JT8D jelű motorját használják. Ezzel repül a világ polgári gépeinek egyharmada, köztük olyan ismert és elterjedt típus is, mint a DC-9-es. Így az SBJ egy bevált, megbízható, olcsón karbantartható hajtóművet kap, ami tovább mérsékli az üzemeltetési kiadásokat.
Ha a technikai újításokat összeadjuk, akkor megkapjuk azt, amitől az SBJ-t ravasz repülő Ferrarinak nevezhetjük. A Concorde-ot születése pillanatában halálra ítélte az a körülmény, hogy nem kapott repülési engedélyt az USA légterében a hangsebesség feletti tempóból fakadó hangrobbanás miatt. Ezért az SBJ 0,98 Machkal, azaz éppen a hangsebesség alatt repül majd az USA légterében. Ausztrália felett, ahol megengedőbb a szabályozás 1,1 Machkal repeszt a gép, az óceánok felett pedig 1,6-del. Tudna ennél többet is, de akkor a géptest körül áramló levegő súrlódása felhevítené a repülőgépet, ami ellen drága hővédő burkolattal kellene védekezni. Az SBJ a többi üzleti géphez hasonló magasságon repül majd, így üzemeltetőinek nem kell külön engedélyt szerezniük a hatóságoktól (a Concorde 18 ezer méteren közlekedett).
