- Nemrégen vette át a Microsoft magyarországi vezetését. Milyennek látja a redmondi cég innovációs tevékenységét?
- Az innováció területén a Microsoftra kettős szerep hárul. Az egyik az, hogy vezető innovátorai vagyunk a világnak, hiszen folyamatosan új termékeket dobunk a piacra. A másik szerep, hogy olyan gazdasági környezet felépítésén dolgozzunk, amelyben mások számára is biztosítsuk az értékteremtés lehetőségét. Nagyon jó példa, ha a vállalatirányítási rendszereket vizsgáljuk. Azzal, hogy Magyarországon a Microsoft elkezdte a Dynamics termékeket forgalmazni, nagyon sok vertikális, egy-egy iparágra jellemző, értéktöbbletet kifejlesztő hazai cég indult el. És ez már túlmutat azon, amit mi magunk fejlesztünk, ezt már a magyar gazdaság szereplői által előállított értéktöbbletként kell értékelni, másodlagos hatásaként a mi alapinnovációinknak. Amúgy az innováció területén a határ a csillagos ég. Meg kell említenem a Surface elnevezésű hihetetlenül érdekes Microsoft-újítást, amely egy egészen új felület az ember-gép kapcsolatban.
- A magyarországi vállalatok innovációs helyzetét milyennek látja?
- Magyarországon nagyon sok okos ember van, akik a mindennapok problémáin dolgoznak. Hihetetlenül érdekes ötletekkel tudnak előállni. Komoly gondok vannak azonban az ötletek megvalósulásával. Azt gondolom, hogy komolyan támogatni kellene az innováció megvalósulását, piacra jutását, tehát az ötlettől a kereskedelmi forgalomba jutásig levő időszakot kellene jobban segíteni. Ahogy látom, az ötlettől a prototípusig működik a folyamat, a prototípustól a kereskedelemben való megjelenésig azonban nagyon gyakran megáll a tudomány. A nagy országokban elég nagy a belső piac arra, hogy ott felnőhessen egy cég, és megerősödve lépjen ki a nemzetközi piacra. Magyarországon sajnos nem elég nagy a belső piac erre. Persze vannak ritka kivételek, ilyen például a Graphisoft sikere.
Ez abból fakadt, hogy túl kicsi volt a magyar piac ahhoz, hogy itt boldoguljanak, ezért olyan terméket kellett készíteniük, amely nemzetközi szinten is megállja a helyét. Gyakori az is, hogy egy vállalat a fejlesztési energiáit a helyi piac kiszolgálásával emészti fel, amivel kizárja magát más piacokról.
- Az nem segít, hogy az Európai Unió tagjai vagyunk?
- Az unió jogi szempontból egy nagy piac, de gazdaságilag még nem. Még a szabadalmaztatás is egy nagy kérdés a sok nyelv miatt. Azt gondolom, hogy Európában és a világban is egyre gyakoribbak az olyan gazdaságok, ahol az innovációbarát környezet megteremtését vállalja fel a politika. Az innováció egy olyan dolog, amibe a politikának kell beleavatkoznia. Olyan környezetet kell kialakítani - lehetőleg gazdasági eszközökkel -, amivel elősegíti az innovációt. Az EU-ban is látni ennek nagyon jó példáját. Személyes tapasztalatom a közelmúltból: annyi szoftvercég az építőipar környékén nincs sehol, mint Finnországban. Mindent számítógépesítenek, amit csak informatikával támogatni lehet az előkészítésben, a tervezésben, az építkezés során - hogy hatékonyabban, okosabban, jobban dolgozzanak az emberek.
- Ön szerint mivel lehetne a magyarországi helyzetet javítani?
- Ez egy nagyon összetett kérdés. Hadd osszam meg inkább egy közelmúltbeli tapasztalatomat. Az a szerencse ért, hogy Szingapúr nemzeti ünnepén pont ott voltam, és este a televízióban ünnepi műsor volt. Nem egy politikai üzeneteket tartalmazó szónoklat hangzott el, hanem egy olyan motivációs beszéd, amelyet tipikusan üzleti vezetők szoktak elmondani cégen belül. Arról szólt, hogy az ország gazdasága jól van, hétszázalékos a GDP-növekedés. Azt fejtegette az ország vezetője, hogy ez azért van így, mert jobban, hatékonyabban és okosabban dolgoznak, mint korábban.
Girnt József (admin)