A k+f elengedhetetlen, ha Magyarország meg akarja tartani versenyképességét és növelni azt, a gazdaság egyensúlytalansága azonban az innovációs gondolkodásra, a fejlesztési döntésekre is rányomja bélyegét. Bár a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT I.) Gazdasági Versenyképesség Operatív Programja (GVOP) kiemelt prioritásként nyújtott pályázati lehetőséget az innovációban a vállalatok, kutató központok számára, és ugyanígy tesz az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) is, még mindig kevés a fejlesztésre elérhető forrás – mondta Kovács Vince, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) kutatás-fejlesztési és innovációs kollégiumának elnöke.
Magyarországon az elmúlt tíz év alatt a k+f-re fordított összeg ugyan a négyszeresére nőtt, de még így sem éri el a GDP egy százalékát, míg a hozzánk hasonló nagyságú uniós országokban az erre fordított összeg ennek többszöröse. További probléma, hogy a pályázatokhoz önerőt is kell biztosítaniuk az egyébként sem sok pénzzel rendelkező cégeknek. A gazdasági terhelés növekedése mellett a vállalatok többségénél pedig már nem jut forrás a kutatás-fejlesztésre – tette hozzá.
Kivételek azonban természetesen akadnak – elsősorban a nagy, tőkeerős cégek között. A Magyar Telekom (MT) például folyamatosan fejleszti hálózatát és szolgáltatásait. Az innovációt hároméves periódusokra tervezik, az eredmények pedig viszonylag gyorsan, egy-két éves ciklusban épülnek be a későbbi fejlesztésekbe, ahogy ez az iptv esetében is történik. A gazdasági megszorításoknak a cég fejlesztési terveire rövid távon nincs közvetlen hatása – tudtuk meg a Magyar Telekom PKI Távközlés-fejlesztési Intézetének munkatársától. A normál hálózat és szolgáltatás fejlesztései mellett a cégcsoport jelentős összegeket és erőforrásokat fordít k+f-re – tavaly egymilliárd forintra rúgott a büdzsé. Elsősorban az új szolgáltatás-prototípusok kifejlesztésére, az új technológiák bevezetéséhez szükséges kutatásokra, az új technológiák fellelésére, azok alkalmazhatóságának vizsgálatára fokuszálnak. Az MT államilag finanszírozott kutatás-fejlesztési konzorciumokban is részt vesz, hogy meglévő kutatói erőforrásait szakmailag és pénzügyileg is megtöbbszörözze.
Magyarországon ma elsősorban azokban az iparágakban fejlesztenek a cégek, ahol a termékek eladhatósága megköveteli, hogy alkalmazzák a modern technikai vívmányokat és újdonságokat, ezért egyszerűen kénytelenek pénz, időt és energiát fordítani a k+f-re. A gyógyszer- és elektronikai ipari vállalatok mellett ez jellemző például az autóipari beszállítókra is. A k+f területén egyre nő Magyarország hátránya. Mivel az innovációs tevékenység elő- és folyamatos finanszírozást igényel, sokkal egyszerűbb a cégeknek, ha megvásárolják a kész külföldi know-how-t és az alapján gyártanak új termékeket vagy fejlesztik tevékenységüket – állítja Kovács Vince. Magyarország felzárkózási célkitűzései mindaddig nem tudnak megvalósulni, amíg a versenyképesség mozgatórugóját, a k+f-et csak szavak szintjén tarjuk kiemelt fontosságúnak, a valóságban azonban másodlagos – tette hozzá a szakember, aki szerint talán érdemes lenne egy önálló kormányzati szervet létrehozni a k+f tevékenység erősítésére.
Molnár Annamária