Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Magyarországon az év elején bevezetett gyógyszer-gazdaságossági törvény innovációra gyakorolt hatásait pontosan még nem látják az érintettek, ám a hazai gyógyszergyártók körében egyre pesszimistább a hangulat. A Sanofi-Aventis vezérigazgatója nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy az orvosok és a gyógyszergyártók ellenőrzése szükséges, de a vezérelv nem lehet egyedül a takarékosság: a betegek nem kezelhetők kizárólag generikus gyógyszerekkel. Az innováció teszi lehetővé, hogy modernebb és sok esetben jobb minőségű gyógyszereink legyenek, ami hosszabb távon kedvezően hat a költséghatékonyságra is – mondta Frederic Ollier.
Az orvoslátogatói díj, a 12 százalékos adó és a gyógyszerkassza költségeitől függő sávos adórendszer bevezetése ugyanakkor az ellenkező irányba mozdítja a gyógyszergyártókat. A csaknem valamennyi terápiás területen jelen lévő Sanofi-Aventist és a Chinoint az intézkedések olyannyira hátrányosan érintik, hogy amíg nem változnak a jelenleg ismert feltételek, és nem sikerül a gyártók által is elfogadható kompromisszumra jutniuk a szaktárcával, elhalasztják a további magyarországi befektetésekkel kapcsolatos döntéseket.
A törvény kaotikus helyzetet teremt – véli Székely Krisztina, a Pfizer kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatója. A betegeket, az orvosokat, a forgalmazókat és a gyógyszergyártókat egyaránt elbizonytalanítja – a generikus szerek készítőit éppúgy, mint az originális készítmények előállítóit. A gyártókat terhelő többletadók miatt a cégek kénytelenek visszafogni tevékenységüket: a Pfizer például már most elbocsátotta gyógyszerismertetőinek 22 százalékát.
Veszélyben a befektetések
A GlaxoSmithKline-nál is fokozódó aggodalommal figyelik a folyamatokat. A cég eddig negyven munkahelyet volt kénytelen megszüntetni, és valószínűleg meghiúsul a tavaly százmillió eurós befektetéssel megépített, kizárólag exportra termelő gödöllői vakcinagyár tervezett bővítése is. Nem várható el egy vállalattól, hogy milliárdokat fektessen be egy olyan országban, ahol a jogalkotók bizonytalanná tették a befektetési környezetet, és nem lehet évekre előre tervezni sem a kiadásokat, sem a megtérülést – mondta el korábban Leitner György ügyvezető igazgató.
A k+f zászlóshajójaként emlegetett Richter Gedeon Nyrt. vezetője is borúlátó. A társaság árbevételének csaknem tizenkét százalékát költi k+f-re – tudtuk meg Bogsch Eriktől. A megszorító intézkedések hatásait némileg kompenzálná, ha az itthon elköltött összeget valamilyen pályázat vagy beruházási támogatás formájában visszaigényelhetnénk – mondja Bogsch, aki úgy véli, valós annak a veszélye, hogy a magyarországi gyártótevékenység fokozatosan leépül.
Csökken a klinikai vizsgálatok száma
Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (IGYE) legutóbbi hírlevelében egyebek mellett az olvasható, hogy a magyarországi egészségügyi k+f, illetve az ehhez kapcsolódó klinikai vizsgálatok száma elmarad az európai átlagtól; a k+f GDP-arányosan még a felét sem éri el az Európai Unióénak. Míg az öreg kontinensen a legnagyobb befektetőnek a gyógyszeripar számít, Magyarországon az állandóan változó befogadói környezet és a most elfogadott gyógyszer-gazdaságossági törvény új adóterhei miatt tovább csökkennek a beruházási és k+f lehetőségek.
A gyógyszerfelírási szokások módosulnak; a generikus program ösztönzésével, az orvosok ellenőrzésével próbálják a kassza hiányát csökkenteni. A gazdasági megfontolásokon túl lehetőséget kell adni az orvosoknak, hogy a legkorszerűbb kezelést biztosíthassák betegeik számára, a betegeknek pedig biztosítani kell, hogy szabadon választhassanak az innovatív és generikus készítmények között. A mostani szabályozással az orvosok és a betegek választási szabadságát is korlátozzák – állítják az IGYE illetékesei.
Fordulóponthoz ért a gyógyszeripar
A globális gyógyszerpiac összértéke 2020-ra a jelenlegihez képest megduplázódik: 1300 milliárd dollárra emelkedik. A kínálkozó lehetőségek óriásiak, viszont a PricewaterhouseCoopers Gyógyszeripar 2020: A jövőkép című jelentéséből az is kiderül, hogy a gyógyszeriparnak alapjaiban kell megváltoztatnia működési modelljét, hogy a jövőbeni növekedési lehetőségeket a lehető legjobban ki tudja használni. Az iparág jelenlegi üzleti modellje gazdaságilag fenntarthatatlan, képtelen kellő gyorsasággal lépni és olyan innovatív terápiás eljárásokat előállítani, amelyeket a globális piac egyre inkább megkövetel. Az iparág nem fogja tudni kiaknázni lehetőségeit, ha nem fejleszti k+f tevékenységét. Elgondolkodtató, hogy az ágazat napjainkban kétszer annyit fektet a k+f tevékenységbe, mint egy évtizede, viszont hatvan százalékkal kevesebb új gyógyszert állít elő, mint akkor. A PricewaterhouseCoopers tanulmánya azt állítja, hogy a gyógyszerek iránti soha nem látott globális kereslet dacára a gyógyszeripar fordulóponthoz érkezett. A gyógyszercégek kénytelenek szembesülni a kidolgozás alatt álló új vegyületek szűkösségével, a gyenge pénzügyi teljesítménnyel, az emelkedő értékesítési és marketingkiadásokkal, a fokozott jogszabályi és szabályozói megkötésekkel, valamint megkopott hírnevükkel. Ezzel egyidejűleg az egészségügyi költségviselők és szolgáltatók felismerték, hogy a jelenlegi egészségügyi kiadási szintek fenntarthatatlanok, hacsak nem képesek ellátás- és költségbeli előnyöket biztosítani hosszú távon.
