A jelenleg érvényes közel kilencezer szabadalom csupán 15 százalékának magyar a jogosultja, a többi oltalom külföldiek kezében van. Az Európai Szabadalmi Egyezményt létrehozó 14 nyugat-európai államban átlagosan 160 szabadalmi bejelentés jut egymillió lakosra, hazánkban a felénél is kevesebb ez a szám. A fejlett államok GDP-jük 3-4 százalékát fordítják kutatás-fejlesztésre, Magyarország csak 0,6-0,7 százalékát.
Ezek az adatok jól tükrözik a magyar gazdaság és k+f nehéz helyzetét és azt, hogy nem használjuk ki tudatosan az iparjogvédelem nyújtotta oltalmi lehetőségeket – mondta a NAPI Gazdaságnak Bretz László, a Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) iparjogvédelmi ügyviteli főosztályának vezetője.
A szabadalmi oltalom egy meglepő, ötletes, új megoldásra, a találmányra engedélyezett kizárólagos jog, amelyhez a bejelentő a szabadalmi eljárás után juthat hozzá. Ez a védelem azonban térben és időben is korlátozott. Térben azért, mert a magyar szabadalmi oltalom csak az ország határain belül jelent a jogosult számára kizárólagos oltalmat, időben pedig azért, mert az oltalmi idő legfeljebb húsz évig tarthat – feltéve, hogy a jogosult évente megfizeti az esedékes fenntartási díjat.
A bejelentő szabadon választhat, hogy mely országokban kíván szabadalmi oltalmat szerezni: csak Magyarországon jelenti-e be találmányát, vagy más országokban is. Ezt megteheti külön-külön az egyes államokban, egyszerűbb azonban, ha a külföldi bejelentéseket az MSZH-nál kezdeményezi, ahol az Európai Szabadalmi Egyezményhez tartozó 31 európai országba vagy az ENSZ keretén belül működő Szabadalmi Együttműködési Szerződés 137 országába is tehet bejelentést.
A szabadalmaztatási eljárás során a bejelentőnek szolgáltatási díjakat kell fizetnie. Ha azonban a nemzeti szabadalmi bejelentést olyan magánszemély teszi, aki azonos a feltalálóval, akkor Magyarországon díjfizetési kedvezmény illeti meg, sőt az első öt évben akár teljes mentességet vagy halasztást kaphat a bejelentési és egyes további igazgatási szolgáltatási díjak alól. Mivel a külföldi szabadalom megszerzése elég drága, a hazai feltalálók kiemelt támogatásán túl a külföldi oltalom megszerzéséért állami támogatásra is pályázni lehet a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnál. Bár a szabadalmi oltalom megszerzése nem kevés költséggel jár, ha valóban jó műszaki megoldásról van szó, ennek feltétlenül meg kell térülnie – véli a főosztályvezető.
Az MSZH-hoz nemzeti úton beérkező szabadalmi bejelentések száma nem éri el az évi ezret, tavaly viszont a hazai bejelentések évek óta tartó csökkenése megállt: a belföldi szabadalmi bejelentések száma 715 volt, ami 2,3 százalékkal magasabb a 2005-ös adatnál. Mióta Magyarország csatlakozott az Európai Szabadalmi Egyezményhez, csökkent a nemzeti úton beérkező külföldi bejelentések száma.
A nemzeti úton beérkezett szabadalmi bejelentéseknek csak megközelítően egynegyede hazai intézményi bejelentés. A magyar egyetemi tudásközpontok, akadémiai kutatóhelyek, kis- és középvállalkozások mindössze évi 200 szabadalmi bejelentéssel szerepelnek a listán. Az előző évekhez hasonlóan viszonylag alacsony iparjogvédelmi aktivitás szoros összefüggésben van azzal, hogy Magyarországon a k+f tevékenység nem elég intenzív, emellett sokan nem érzik a szabadalmi oltalom fontosságát – tette hozzá Bretz László. A nemzeti szabadalmi bejelentésekkel ellentétben a nemzetközi együttműködés keretében Magyarországot mint a szabadalmi oltalomszerzés egyik területét megjelölő bejelentők száma tovább nőtt. Az európai szabadalmak magyarországi hatályosítása iránti kérelmek száma az előző évihez képest közel hatszorosára emelkedett és ez a tendencia a következő években várhatóan folytatódik. Ezt jelzi, hogy az Európai Szabadalmi Hivatal 2006-ban megadott európai szabadalmai közül 10 357 esetben jelölték meg Magyarországot lehetséges célországként.
Molnár Annamária