– Hogyan jellemezhetjük a kutatás-fejlesztés (k+f) helyzetét ma Magyarországon?– A vállalkozások keveset fordítanak k+f-re, nincsen elég termék, amellyel megjelenhetnek a globális piacon. Hosszú távon rontja az innovációt, hogy hiányoznak az egyetemi képzésből a műszaki végzettségű szakemberek, akikre szükség volna a k+f tevékenységben. Bár a kutatásban mi, magyarok jók vagyunk, a kutatási eredmények magyarországi hasznosítása nagyon rossz. Ezt mutatja az is, hogy nagyon kevés szabadalmi bejegyzés született.– Milyen stratégia készült az új tervezési időszakra, és melyek a fő prioritások?– A kormány márciusban fogadta el a tudomány-, technológia- és innovációpolitikai stratégiát a 2007–2013 közötti időszakra. A legfőbb prioritás természetesen az, hogy miként lehet Magyarországon a vállalkozások versenyképességét növelni – az innovációval és a tudással karöltve. Ennek is legfontosabb eleme, hogyan tudjuk a gazdaságot mobilizálni, mert jelenleg a k+f-re fordított erőforrásaink elmaradnak a kívánatos mértéktől. A k+f-re fordított kiadásokat ma a közfinanszírozás dominálja. Míg a barcelonai célkitűzés azt mondja ki, hogy a háromszázalékos GDP-ráfordításból két százaléknak a privát szférából kell érkeznie és csak egy százaléknak a közszektorból, ez Magyarországon fordítva van. Arra kell ösztönöznünk a vállalatokat, hogy legyenek innovatívak.– Milyen pályázati forrásokra számíthatnak a cégek?– A programokhoz három nagy forrás áll rendelkezésre. Az első a kutatási és technológiai innovációs alap, ahova a vállalatoktól és az államtól érkezik hozzájárulás. E keretből egy garanciális mechanizmussal, egy-két éves eltolódással támogatjuk a hazai projekteket. Ez azért fontos, mert ezek a k+f programok több éven át tartanak, és e megoldással a költségvetéstől függetlenül lehet finanszírozást nyújtani. Ez körülbelül évi 30-40 milliárd forintot jelent az alapból. A második nagy forrás az EU strukturális és kohéziós alapjai, vagyis a második nemzeti fejlesztési terv (NFT2). E támogatások nagy részét innovációra fordíthatjuk, amely évi mintegy 35 milliárd forintot jelent. A gazdaságfejlesztési operatív program (GOP) első eleme teljes egészében az innovációt szolgálja, de megjelenik a k+f a pólus- és más operatív programokban is. A harmadik forrás pedig az EU 7. keretprogramja – ez azonban már nem Magyarországnak dedikált támogatás, hanem az európai k+f-et szolgálja, és a többi tagállammal versenyben lehet elnyerni. Itt évi 50 milliárd euró áll rendelkezésre, amelyből körülbelül százmillió eurót (25 milliárd forintot) kellene elhozni évente ahhoz, hogy azt mondhassuk: az ország gazdasági tudáspotenciáljának megfelelően nyerte el az összegeket. A három forrásból évi mintegy 100 milliárd forintot lehet elnyerni, ami a most rendelkezésre álló támogatási összegnek a háromszorosa.– Milyen változásoknak köszönhető ez a nagyobb támogatási összeg?– Új forrás az európai 7. keretprogram és az NFT2. A 7. keretprogramban az előzőhöz képest dupla pénz áll rendelkezésre. A 6. keretprogramból összesen mintegy 150 millió eurót hoztunk el, de az csak négy évig futott. Az új keretprogramot és az NFT2-t szinkronizálta az EU, mindkettő 2007-től 2013-ig tart. Ez abban segít, hogy jobban összehangoljuk az egyes innovációs forrásokat.– Mi a szerepe az egyes pályázati forrásoknak?– A keretprogram elsődleges célja, hogy nemzetközi együttműködések alapján bizonyos kutatási témákat előmozdítson. Az NFT2 fő célkiűzése a gazdasági versenyképesség növelése, elsősorban közvetlen vállalkozásfejlesztéssel, az innovációs alapban pedig a hosszú távú stratégiai kutatásokra maradnak források. Itt a Jedlik Ányos program viszi tovább a fő irányt, de megmaradnak a regionális fejlesztési koncepciók, az innovációösztönzés és – az Innocsekk részeként – a Baross Gábor program. Fő szempontunk a korábbinál kiegyensúlyozottabb fejlesztés. Eddig ugyanis nagyon Budapest-központúak voltunk, és jelentős eltérés alakult ki a főváros és a vidék között. Továbbra is fontos szerepük van az egyetemeknek és az ott folyó kutatásoknak, de nem indítunk új tudásközpont-pályázatokat. A régi programok futnak, kicsit felújítva, és jobban fokuszálva bizonyos témákra, így a környezetvédelemre és az egészségügyre. A stratégiai fontosságú projekteket a Jedlik Ányos, az egyéni innovációs ötletek megvalósulását pedig az Irinyi János programon keresztül támogatjuk.– Találkozhatnak-e a vállalkozások új innovációs programokkal?– A GOP-on belül teljesen új intézkedés a Jeremie típusú pénzügyi eszközök alkalmazása. Itt a szokásos, vissza nem térítendő támogatások helyett olyan pénzügyi eszközök kerülnek előtérbe, mint a mikrohitel, a garanciavállalás és a magvető tőke. Ezek az eszközök azért is fontosak, mert a rendelkezésre álló tőkét meg lehet sokszorozni azzal, ha privát tőke társul hozzá.– Mely pályázatokban vagyunk nemzetközi szinten erősek?– Az informatikában és a telekommunikációban Magyarország sikerrátája nyolcvan százalék; ez azt jelenti, hogy szinte minden beadott pályázatunk nyer. A húsz százalékot azonban más területeken is mindig elérjük. Az egészségügyi kutatások egyes szakterületein is sikeresek vagyunk, és a nemzetközi együttműködésekre további lehetőséget biztosít az informatika egészségügyi alkalmazása.
Molnár Annamária