Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Bár a 2008 őszén kezdődött válság letaglózta a teljes építőipart, de az igazi vesztes a lakásépítés, melyet az előző kormányzat lakáspolitikai döntései is hátrányosan érintettek - jellemzi a piaci helyzetet a Magyar Építőanyag-ipari Szövetség (Méasz) hozzánk eljuttatott piaci összegzése. E szerint a magyar tégla- és cserépipar helyzete válságossá vált az elmúlt évben. A hazai cseréppiac tavalyi visszaesése meghaladja a 25 százalékot, a téglaiparé terméktípustól függően elérte a 30-40 százalékot. Több hazai téglagyár véglegesen bezárt, s tavaly leállt a hazai cserépgyártópiac vezető cége, a Tondach Magyarország Zrt. egyik békéscsabai gyára is, bár helyette egy újabbat indítottak, amelynek teljesítménye maximálisan kihasznált - mondta lapunknak Kató Aladár, a cég vezérigazgatója, a Magyar Téglásszövetség elnöke. A Tondach egyébként cseréptermelésének 60 százalékát exportálja, így egyelőre a többmilliárdos bevételkiesés és veszteség ellenére is valamivel jobb helyzetben van, mint a hazai piacra termelő cégek. Kató a szövetség elnökeként a kritikus piaci helyzet fő okát a lakásépítés drasztikus visszaesésében látja, ebben csakis a lakásépítési kedvezmények visszaállításától várható pozitív változás.
A válság a hazai cementipart is súlyosan érinti, aminek következtében várhatóan idén is 20 százalékot meghaladó lesz a forgalom-visszaesés. Az import a szövetség prognózisa szerint kisebb arányban csökkent az előző évhez képest, de továbbra is jelentősen rontja a hazai kondíciókat, hiszen közel ötödét teszi ki a hazai felhasználásnak. S mivel a válság a környező országok építési piacait is sújtotta, így az export növelése sem lehetséges. Az elmúlt évben az építészeti üveggyártás és -feldolgozás területén a téglaiparénál valamivel kisebb visszaesés volt tapasztalható - összességében az egyes termékkörök szerint 15-30 százalék között mozgott -, idén azonban ennél nagyobb csökkenéssel számolnak a piaci szereplők. A szakmai szövetség ennek főbb okait abban látja, hogy ebben az évben nem indultak új projektek, gyakorlatilag leállt a banki finanszírozás, az uniós projektek megvalósítása pedig lényegesen lelassult, vagy mint például az 1800 milliárdos építőipari uniós csomag, elmaradt. Mindez a rendkívül technológiaintenzív magyar üvegfeldolgozó-ipari szektort úgy piaci, mint technológiai vonatkozásban egyaránt rosszul érinti.
Széman György, a Magyar Építőanyag-ipari Szövetség elnöke szerint azonban az új kormány hivatalba lépésével - a kormányprogram ismeretében - van arra remény, hogy az építésgazdaság kimásszon a gödörből, s lassan ismét növekedési pályára álljon. Szerinte az optimizmusra némi alapot ad az is, hogy a szaktárca vezetésével - a szakmai szervezetek részvételével - 2010. június végén létrejött az Építésgazdasági munkabizottság, melynek feladatai közé tartozik az építésgazdasági stratégia, benne például a bürokráciacsökkentés, a dereguláció, valamint az épületenergetika kérdéseinek a kidolgozása.
Magyarország piacvezető cementipari vállalatánál, a Duna-Dráva Cement Kft.-nél (DDC) 2008-hoz képest az elmúlt közel két évben átlagosan 30-35 százalékkal zsugorodott a cement- és betonértékesítés. A jelentős kereslet-visszaesés miatt - mint azt Szarkándi János, a cég elnök-vezérigazgatója lapunknak elmondta - összetett stratégiát dolgoztak ki piaci pozícióik megőrzéséért. Így létszámleépítésre ugyan nem kényszerültek, de átszervezéseket, valamint termelésirend-módosítást végre kellett hajtaniuk annak érdekében, hogy gyáraik csökkentett kapacitással, hatékonyan tudjanak üzemelni. Átfogó költségcsökkentési programot is indítottak, aminek a termelés, valamint az irodai működés hatékonyságának növelése egyaránt célja volt. S nem utolsósorban - a versenyképesség megőrzése érdekében - új, a szolgáltatások színvonalát emelő - értékesítési módszerek bevezetésére is törekszenek. S hogy mire számítanak az elkövetkező időben? Az elnök-vezérigazgató kifejtette: ismerve az építőipar helyzetét, a piaci kereslet gyors élénkülése kizárható. Az ingatlan- és infrastrukturális beruházások száma rövid távon várhatóan tovább csökken, és ez negatív hatással lesz az építőanyag-piacra is, ezért továbbra is a hazai piac szűkülésével kell számolni. Ennek mértéke egyelőre nem látható. Középtávon azonban a kereslet újbóli növekedésére számítanak, hiszen az építőipari és infrastrukturális beruházásokkal kapcsolatos elvárások továbbra is jelen vannak az országban. A mostani kritikus helyzetből azonban csak hathatós kormányzati intézkedésekkel mozdítható ki az építő- és az építőanyag-ipar. S ehhez olyan lépésekre van szükség, mint például az átláthatóbb gazdálkodás, a finanszírozási problémák megoldása, valamint az uniós források egyszerűbb felhasználása.
A 2010-es év a Wienerberger Téglaipari Zrt. képviselője szerint sem ígérkezik könnyűnek, ám az eddig eltelt öt hónap adatai alapján nem kívántak a társaságnál messzemenő következtetésekbe bocsátkozni. Sőt, a termelés alakulásával, az árakkal, a termeléssel és egyéb, a cég tevékenységével kapcsolatos kérdéseinkre sem kaptunk választ (erre a Wienerberger konszern által meghatározott kommunikációs szabályozás szerint nincs lehetőségük). Ugyanakkor elmondták: kormányzati szerepvállalás nélkül nem látnak esélyt az építőipar fellendülésére. Úgy ítélik meg, hogy "minimálisan" vissza kellene állítani a megvont lakástámogatási rendszert, a szociálpolitikai támogatást és az államilag támogatott kedvezményes lakáshitelezést. Emellett lendíthetne az ágazat helyzetén a régóta húzódó, meg nem valósított bérlakásépítés is, de ez sem képzelhető el állami szerepvállalás nélkül.
