Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A válság alaposan megtépázta a teljes építőipart, a legnagyobb vesztes azonban a lakásépítés, aminek nyomán a hazai tégla- és cserépipar helyzete is válságossá vált - állítják a szakma szereplői. A Magyar Téglás Szövetségtől kapott adatok jelzik a helyzet súlyosságát, a cseréppiac forgalmának csökkenése 2009-ben meghaladta a 25 százalékot 2008-hoz képest, amikor már szintén érezhető volt a keresletmegtorpanás, a téglaipari visszaesés viszont 30-40 százalék közötti, sőt némely cégek esetében ennél is jelentősebb. Mindennek nyomán a válság kezdete óta 10 hazai téglaüzem zárt be véglegesen, de további gyárbezárások várhatóak, és nemcsak a tégla-, de a cserépszektorban is.
Ennél valamivel jobb évet könyvelhetnek el a nyílászárópiac gyártói és kereskedői, hiszen 2009-ben az ablakgyártás volumene "csak" 9-10 százalékkal esett vissza, idén pedig további 15-17 százalékos csökkenést prognosztizálnak. Ezen belül a PVC alapanyagú szerkezetek gyártása csökkent nagyobb arányban (20 százalékkal), míg a faablakokat gyártók 7-9 százalékkal állítottak elő kevesebbet. A visszaesésben szerepet játszott a lengyel nyílászárók hazai piaci növekedése is. A beszerzési árak nem változtak, az eladási árak viszont az olcsó import árletörő hatása miatt 3-5 százalékkal csökkentek.
A cementipar termelése és értékesítése szintén jelentősen, összességében mintegy 20 százalékkal maradt el tavaly az előző évitől, és a Magyar Cement Szövetség tagjai idén is csak stagnálásra számítanak. A cementimport ugyan csökkent, de még mindig közel ötödét teszi ki a magyarországi felhasználásnak, tovább gyengítve a hazai termelők forgalmát. A hazai cementfelhasználás területén előrelépést jelenthetnek az EU-támogatásokkal megvalósuló infrastrukturális beruházások, mint például az útépítés, a hulladékgazdálkodási és szennyvíztisztítási kapacitások bővítése stb., valamint az energiahatékony új építések (lakóépületek, középületek, irodaházak stb.) felgyorsulása. Az építészeti üveggyártás és -feldolgozás területén ugyancsak visszaesés tapasztalható, bár kisebb a mértéke, mint a tégla- és cserépszektoré. Ennek ellenére az ágazat eredményessége tavaly 15-30 százalékkal lett rosszabb, mint 2008-ban.
Az okokat keresve
Széman György, a Magyar Építőanyag-ipari Szövetség elnöke szerint az építőanyag-ipart is keményen érintő általános válság okai összetettek. Egyrészt a bankok finanszírozási politikájának megváltozása "kiszívta" a pénzt a gazdaságból, így az építésgazdaságból is. Másrészt a nagy kormányzati kommunikációval kísért 1830 milliárdos uniós pályázati csomag a banki finanszírozás leállása miatt csak ígéret maradt. Az ágazat problémáit tovább nehezíti a tartozási lánc, melynek megoldására ugyan a közelmúltban létrejött a fedezetkezelő intézménye, ám az építőanyag-ipar és az építőanyag-kereskedők nincsenek bevonva a hatálya alá. Csökkent a beruházási kedv is, számos tervezett beruházást elhalasztottak. A mélyépítést a metró életben tartja és az autópálya-építés is folyik, azonban az újlakás-építést erősen visszavetette a kedvezmények eltörlése, valamint a hitelfeltételek szigorítása. A felújítások piacán a jól működő panelprogram finanszírozásának átállítása az úgynevezett zöld beruházási rendszer forrásaira igen sok időt vesz igénybe (a 2009. decemberben nyert pályázatok csak 2012-ben kapják meg a támogatást). Az elnök szerint mindez igen komoly nehézségeket okoz idén is az építésgazdaság területein, így az építőanyag-iparban is, aminek következtében a piac- és termelésszűkülés, valamint további piaci szereplők kiesése a gazdaságból várhatóan folytatódik. Kitörési pontot jelenthetnének a piacélénkítési intézkedések (mint például az energiahatékony építés-felújítás támogatása stb.), ám egyelőre az építésgazdaság válságkezelésével kapcsolatos kormányzati intézkedések hatásai sem érezhetők.
Lakáskoncepció kell
Az elmúlt év a téglapiac meghatározó szereplője, a Wienerberger Téglaipari Zrt. számára is nehéz volt, éppen az újlakás-építés 35-40 százalékra tehető visszaesése miatt. Ennek nyomán jelentős többletkapacitás alakult ki, ami felerősítette a gyártók közötti árversenyt és tovább gyengítette a piaci árakat: 2009-ben a falazóanyagok árai mintegy 15 százalékkal csökkentek a 2008. évi árszinthez képest. A cégnél elmondták: piaci előremozdulást csak abban az esetben látnak, ha az aktuális kormány nem hagyja magára a lakásügyet, a lakhatás kérdését. Ehhez olyan hosszú távú koncepcióra van szükség, amiben megjelenik - egymásra épülve - a lakás-előtakarékossági program, a szociális alapú lakáshoz jutási támogatás, a kamattámogatott/államilag garantált kamatú lakáshitelek és a bérlakásprogram. Az iparág fejlődése mindezek mellett is lassú folyamat lesz, legkorábban 2011-ben mutathatja jeleit.
A piac mozgásához igazodva
Magyarország piacvezető (piaci részesedése 43-45 százalék) cementipari vállalatánál, a Duna-Dráva Cement Kft.-nél (DDC) tavaly - 2008-hoz képest - átlagosan mintegy 20-25 százalékkal esett vissza az értékesítés. Szarkándi János elnök-vezérigazgató lapunknak kifejtette: a lakóépületek, irodaházak vagy logisztikai központok kivitelezését erőteljesebben érinti a válság, ezért ezeken, illetve az ezekhez kapcsolódó, cement felhasználásával készülő termékek piacán jelentősebb a visszaesés, mint az infrastrukturális beruházások esetében. Tavaly egyébként az inflációt nem meghaladó mértékben, átlag 3-4 százalékkal emelkedtek a DDC belföldi termékárai. A cég továbbra sem kényszerült elbocsátásokra, ugyanakkor a termékportfólióban és a termelési rendben is változásokat kellett végrehajtania, bizonyos alapanyagok hiánya és a költségtakarékossági törekvések miatt. Költségcsökkentési és takarékossági intézkedésekre 2010-ben is szükség lesz, mivel egyelőre úgy látszik, hogy továbbra is a hazai építőanyag-piac szűkülésére kell számítani. Bíznak azonban abban, hogy az építőipart támogató kormányzati programnak érzékelhetővé válnak az eredményei, ami növelheti a cement iránti keresletet.
