Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Kismértékű aránytalanságot ugyan jelenthet az ingatlanokat terhelő vagyonadó megállapításánál az azonos alapterületű házaknál az eltérő telekméret, azonban ennek figyelembevétele sok nehézségbe ütközne, így a jelenlegi szabályozási koncepció nem is számol ezzel - mondta lapunknak Nagy Tibor, az Otthon Centrum fejlesztési és befektetési ingatlanok divíziójának vezetője. A tervezetben alapvetően figyelembe veszik a telek értékét, hiszen a lokáció nagyban befolyásolja az ingatlan piaci árát. Amennyiben egy 1000 és egy 2000 négyzetméteres telken két színvonal alatti épület áll, mindkét ingatlan értéke a telek árával lesz egyenlő, azonban ha két azonos, 500 négyzetméteres, jó minőségű villát képzelünk az eltérő területű telkekre, akkor is csak 10-15 százalékban befolyásolja az értéket a különbség - tette hozzá Nagy. A szakértő szerint a telekterület vagyonadóba való beszámításának két módja lenne: egyrészt az egyedi elbírálás, ami a gyakorlatban kivitelezhetetlen, másrészt pedig meg lehetne határozni egy területi átlagos teleknagyságot, és ha ennél az adott ingatlan több mint 50 százalékkal nagyobb, egy 0,1-0,2 közötti arányosító szorzót lehetne alkalmazni. Ez azonban nem jellemző az európai tapasztalatok alapján sem és ilyen kormányzati szándék Magyarországon sem fedezhető fel.
Nagy szerint Budapesten az átlagos telekméret a II. kerület belső részein 1000 és 1200 négyzetméter, Pesthidegkúton 800 és 1000 négyzetméter között van, míg a budai régióban, a Normafa környékén inkább 2200-2500 négyzetméter tekinthető átlagos nagyságnak. A telkek értéke mindig a városokban, ezen belül is leginkább Budapesten magas, egy vidéki, kisebb településen 5-6 ezer négyzetméter gyakorlatilag mindenkinek rendelkezésére áll, sok esetben inkább terhet jelent egy ekkora ingatlan - tette hozzá a szakember.
Az Otthon Centrum adatai szerint Budapesten 12-14 millió forint alatt ritkán lehet családi ház építéséhez telket vásárolni, de ez az összeg is a külső kerületek közművekkel gyéren ellátott, központtól messze eső részeire jellemző. A XVII. és XXIII. kerület szélén például ezért az árért 500 és 800 négyzetméter közötti telket kaphat a családi ház építését tervező vevő. A budapesti telkek zöme ennél jelentősen drágább - fejtette ki Nagy Tibor -, túlnyomó részük a 20 és 40 millió forint közötti árkategóriába esik a XVI. kerületben, Újpesten vagy Rákospalotán. A bel-budai zöldövezetben, így a II. és XII. kerületben, a XI. kerület sashegyi részén vagy Óbudán, a Hármashatár-hegy oldalában azonban 45-50 millió forint alatt lehetetlen telekhez jutni, nem is beszélve a II. és XII. kerület csúcspanorámás telkeiről, amelyek ára 150-160 millió forintról indul.
