Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az önkormányzati, magánbefektetői tulajdonban lévő kisebb műemlék ingatlanok gazdái egyelőre nemigen jutnak pályázati pénzhez.
Ma Magyarországon 789 műemlék kastély és kúria található, amelyek egy része - az örökségvédelmi törvény értelmében - elidegeníthetetlen. Állami tulajdonban jelenleg 89 épület van: ebből 60 műemlék ingatlan a különböző költségvetési szervek, valamint a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága (MNG), néhány pedig a 2008 januárjától az összes állami vagyon kezelését végző új szervezet, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. égisze alá tartozik. A többi kúria és kastélyingatlan - miután a 90-es évekbeli állami vagyonátadás a helyhatóságokat is visszajuttatta műemlék ingatlanjaikhoz - az önkormányzatoké, közel 160 pedig magánbefektetők, alapítványok és egyéb szervezetek keze alatt működik, elsősorban idegenforgalmi és turisztikai létesítményként. Ez utóbbiak - miután az adott tevékenység elindítása előtt kezelőjük többnyire teljesen felújította azokat - napjainkra jó állapotba kerültek.
Jóval nehezebb a sorsa az önkormányzati, egyes vállalkozói, valamint az állami tulajdonban lévő műemlék épületeknek: legtöbbjük esetében - a banki hitelek, a vállalkozói tőke és az állami források szűkössége miatt - jó esetben is csak a folyamatos állagmegóvásra futja. Helyreállításuk évek, némely ingatlan esetében évtizedek óta várat magára.
Most úgy tűnik azonban, hogy az MNG alá tartozó legnagyobb (közte a fertődi Esterházy-, az edelényi L'Huillier-, a nádasladányi Nádasdy-, a füzérradványi Károlyi-, valamint a tatai Esterházy kastély, hogy csak néhányat emeljünk ki a listából) műemlék kastélyok esetében sikerült megtalálni a kitörési pontot. Ez pedig nem más, mint az uniós pályázati források felhasználása. Varga Kálmán, az MNG igazgatója lapunknak elmondta: mivel ezek a kastélyépületek az ország s a nemzet szempontjából építészetileg is kiemelkedő létesítmények, emellett komoly tradicionális kulturális értékeket képviselnek, eddig is kiemelt figyelmet kaptak. Évente átlagosan 200-300 millió forintot tett ki az állami támogatás, ebből viszont többnyire csak a kisebb javításokra, helyreállításokra futotta. Az uniós pályázati lehetőség segítségével a korábban - például a fertődi, a gödöllői és a keszthelyi kastély rendbetételére - elindult kastélyrehabilitációs programba nemcsak újabb különleges műemlék kastélyok vonhatók majd be, de fel is gyorsulhatnak a már megkezdett felújítási munkálatok.
A jelenlegi kiemelt kastélyprojektek sorába egyébként a már említett fertődi, tatai és edelényi kastélyok tartoznak, amelyek több milliárdot felemésztő rehabilitációjához az egyéb kisebb pályázati pénzek mellé jelentős uniós forrásokat sikerült nyerni. A fertődi kastély esetében például a többmilliárdos uniós forrásból az idén újabb 400-600 millió forintot használhatnak fel, megkezdődhet a főépület belső udvarának rekonstrukciója, egy úgynevezett fogadóépület építése, majd a dísz- és a zeneterem és a lépcsőház restaurálása, valamint a hátsó park felőli homlokzatok helyreállítása. A rehabilitáció felgyorsulásának eredményeként egyébként tavasszal a kastélyegyüttesben több, eddig nem látható termet, épületrészt is a látogatók elé tárnak és a kastélyt kezelő szervezet számos új kulturális programot is elindít a régiek mellett.
Nincsenek ilyen előnyös helyzetben a forrásszerzés terén egyes kisebb kastélyok, kúriák, mint például a velencei Meszlényi-kastély, valamint a téglási Dégenfeld-kastély tulajdonosai. A Meszlényi-kastélyt 1993-ban megvásárló Vadas Tamás vállalkozó elmondta: a XVIII. századból származó műemlék jellegű épületben vállalati tréningek számára alkalmas oktatási központot szeretett volna kialakítani, még a Széchenyi terv pályázható forrásainak segítségével. A beadott terveket azonban a megyei műemlékfelügyelet - a magas beépítettségi fokra, a nyílászárók nem megfelelő típusára és egyéb okokra hivatkozva - nem találta megfelelőnek, ezért nem engedélyezte. Azóta az épület üresen áll, állaga egyre romlik, és mivel a térségben nincs hasonló célú pályázati lehetőség, az újabb tervekhez, illetve a beruházáshoz szükséges 300-400 milliót a vállalkozó nem tudja előteremteni.
Szintén forráshiány miatt pecsételődött meg - legalábbis egy időre - a téglási Dégenfeld-kastély sorsa, amelyet 2002-ben vásárolt meg a debreceni Keviép Kft. A cég marketingesétől, Miklóssy Mátétól megtudtuk: úgy tervezték, hogy három éven belül a patinás udvarházban és a hozzá tartozó nyolchektáros parkban kastélyszállót alakítanak ki. A beruházás közel 400 millió forintos költségét azonban mindeddig nem sikerült előteremteniük, saját erőből pedig csak a folyamatos állagmegóvásra, valamint az ingatlan őrzésére futotta. Bár többször benyújtottak pályázatot a regionális fejlesztési tanácshoz és más pályázati lehetőségeket is megpróbáltak, forráshiányra hivatkozva ezeket sorra elutasították.
