Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Hazánk műemlék ingatlanokban gazdagnak mondható: az ország területén például közel kétezer kastélyépület és kúria található, amelyek közül több száz védetté nyilvánított. Ez utóbbiakból napjainkra a magyar állam tulajdonában mintegy 80 kastélyépület maradt, s ebből 29 a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI), 51 pedig a különböző költségvetési szervek, valamint a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága kezelésébe tartozik. A többi kúria és kastélyingatlan - miután a 90-es évekbeli állami vagyonátadással az önkormányzatok is visszakapták műemlék ingatlanjaikat - a helyhatóságoké, több mint 150 pedig magánkézben van. Ez utóbbiak nagy részét vállalkozások üzemeltetik, főleg idegenforgalmi, turisztikai tevékenységet folytatva bennük, s ezek - az adott funkció elindítása előtti felújítások nyomán - mára jó állapotba kerültek.
Nem így a helyhatósági, valamint az állami tulajdonban lévő épületek többsége, melyek helyreállítása évtizedek óta várat magára: esetükben a folyamatos állagmegóvásra fordított állami milliók még jóindulattal is - többnyire - csak néhány cseppet jelentettek a tengerben.
Így érthető, ha a szakemberek tanácsára - éppen az értékes kastélyépületek pusztulásának megállítása érdekében - már a kilencvenes években kastélyprogramot dolgoztak ki. Lényegük - merthogy 1993 és 2003 között több hasonló program is született - az volt, hogy az állam a tulajdonában lévő kastélyok közül csak az örökségvédelmi szempontból legjelentősebbeket tartsa meg, így ezekre több állami forrás juthat. A többi műemlék ingatlant pedig értékesítse, illetve pályázat útján felújításukért cserébe - az e kastélyokat jelenleg is kezelő Kincstári Vagyoni Igazgatóság égisze alatt - adja hosszú távú vagyonkezelésbe.
Az említett úgynevezett kastélyhasznosítási programok keretében a KVI az elmúlt esztendőkben évente több épületet is nyilvánosan meghirdetett, és - szélesebb befektetői kört megcélozva - egy 12 kastélyingatlant tartalmazó "minta kastélycsomagot" is megpályáztattak nemzetközi szinten. E tenderek azonban nem sok sikerrel jártak, aminek oka a szakemberek szerint a magyar sajátosságokkal magyarázható. Ilyen például a hazai vállalkozói tőkeszegénység, a műemlék kastélyépülethez felvehető kedvezményes banki hitelek hiánya (persze az államháztartási törvény amúgy sem engedi meg a műemlék ingatlanra jelzálogjog bejegyzését), valamint az, hogy - a nyugat-európai országokhoz hasonlóan - nálunk a műemléki ingatlanok felújításakor nem vehetők igénybe adókedvezmények, s nem utolsósorban azok a szigorú hazai műemlékvédelmi előírások, amelyek alapján a gazdaságos kastélyhasznosítás mellett közhasznú funkció gyakorlását is elvárják a pályázótól.
A nagyrészt sikertelen kastélypályáztatások ellenére két éve tovább szigorodtak a tartós vagyonkezelői pályázat feltételei. Ilyen változás, hogy az értékesebb épületek esetében a vagyonkezelői jog megszerzéséért a pályázónak készpénzben le kell tennie egy bizonyos összeget, amelynek nagysága 10-30 millió forint lehet. A vagyonkezelői jog gyakorlásának úgymond az értéke ugyan változatlan maradt, ám ennek fejében az eredeti állapotnak megfelelően maximum 4-6 év alatt helyre kell állítani a teljes kastélyingatlant, az értékes képző- és iparművészeti részletek (például faliképek) restaurálására azonban további két-három év áll az épületet hasznosító rendelkezésére. Emellett változás az is, hogy a pályázónak a bemutatott felújítási tervet le kell bontania éves üteműre, s ezt - vagyis hogy a nyertes rendelkezik-e a folyamatos felújításhoz szükséges összeggel - évente ellenőrzi a tulajdonos állam képviselője. Ugyancsak új kitétele a pályázati feltételeknek, hogy amennyiben a nyertes vagyonkezelő 60 napnál hosszabb időre bérbe kívánja adni az épületet, ki kell kérnie az állami szervezet engedélyét (eddig ez csak a 10 évnél hosszabb idejű bérbeadásra vonatkozott).
S hogy miként alakul az értékes, állami tulajdonban lévő kastélyépületek további sorsa, miután az új vagyontörvény nem foglalkozik külön a műemlék kastélyokkal? Kérdésünkre Karácsonyi András, a KVI vagyonkezelési igazgatója elmondta: a kincstári szervezet saját vagyonkezelésében lévő 29 kastélyból 7-8 jelenleg részben vagy teljesen üres. Ezekre továbbra is keresik a megfelelő vagyonkezelőt, ugyanakkor a konkrét pályázati felhívások megjelenése csak 2008 első félévében - az új állami vagyonkezelő szervezet januári felállása után - várható. Ugyanakkor az igazgató azt sem zárta ki, hogy a már vagyonkezelésbe adott, de a jelenlegi vagyonkezelők által elhanyagolt kastélyokra közös, új alternatívát dolgozzanak ki. Várható, hogy a pályázatoknál a jövőben nagyobb hangsúlyt helyeznek a vagyonkezelési szerződésekben vállalt felújítási és állagmegóvási kötelezettségek pénzügyi megalapozottságára és a hasznosítási célok megvalósíthatóságára. Jelenleg mindössze két-három kastély eladását tervezik, de az új vagyontörvény értelmében erről is már a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács fog dönteni.
