Lakni mindenkinek kell, s az ingatlanforgalmazók, lakásfejlesztők szerint ezzel magyarázható, hogy bár egy-két éve jócskán visszaesett a kereslet a használt- és újlakás-szegmensben is, folyamatosan köttetnek adásvételi szerződések. Persze a vásárlások zöme Debrecenben, Miskolcon, Nyíregyházán is banki hitel segítségével történik, ami igazolni látszik az Otthon Centrum szakembereinek idei évre vonatkozó prognózisát, miszerint a gazdasági megszorítások és a növekvő lakásfenntartási költségek miatti potenciális lakásforgalom-visszaesést a hitelfeltételek egyelőre nagyrészt ellensúlyozni tudják.
Lassan kelnek el
a lakások
Ha az említett városok közül Debrecen ingatlanpiacát vesszük górcső alá, elmondható: a jócskán túlkínálatos piacon használt és új lakóingatlanokra folyamatosan mutatkozik enyhe kereslet, ám a fizetőképes vevőkör szűkülésével ma már jóval hosszabb idő alatt kelnek el, mint néhány esztendővel korábban – legalábbis ez a tapasztalata Tatos Tibornak, a helyi Cívis Ingatlaniroda Kft. ügyvezetőjének. A vevők szerinte napjainkban jó alkupozícióban vannak, így – különösen a panelek esetében – a tulajdonos által kalkulált árnál akár 5-10 százalékkal olcsóbban megszerezhetik a kiszemelt lakóingatlant. Debrecen legdrágább része egyébként a Nagyerdő, valamint a belváros, de mögöttük felsorakoznak a valamivel olcsóbb, de szintén kiemelt helynek számító nyugati városrész területei is, köztük egyebek mellett a Vezér út környezete, a Kertváros, a Hatvan utca és a Széchenyi kert.
Panel már 130 ezertől
Az árlista legalján természetesen itt is a panellakások szerepelnek, melyekből bőven van a kínálatban Hajdú-Bihar megye székhelyén. S bár leginkább ezeket az ingatlanokat hozta az energiaárak emelkedése kedvezőtlen helyzetbe, ha visszafogottan is, de mozog részpiacuk. Árukban jelentős szóródás figyelhető meg. A Tócoskert, Újkert és Vénkert lakótelep négy- és tízszintes panelépületeinek 35 négyzetméteres lakásai például átlag 200 ezer, az 52–55 négyzetméteresek, valamint a 60–70 négyzetméter fölöttiek 145–160, illetve 130–145 ezer forint közötti négyzetméteráron kelnek el.
A belvárosi téglaépítésű lakások szegmensében – melyekből szintén sok van eladósorban a városban – zömmel 180–230 ezer forintos négyzetméteráron lehet tulajdonjogot szerezni. Természetesen vannak ennél jóval magasabb áron gazdát cserélt lakások is közöttük, ezek azonban valamilyen oknál fogva – fekvés, állag, felszereltség – kivételesen jó adottságúak.
Ennél olcsóbb tégla-, illetve blokktégla technológiájú lakóingatlanok is találhatók bőven a kínálati palettán: a belvárosi részen fekvő Libakert 43–60 négyzetméteres, gázkonvektoros fűtésű lakásainak négyzetméterét 180–210 ezer, míg a kijjebb lévő Dobozi lakótelep hasonló technológiájú lakásaiét 170–190 ezer forintért kínálják tulajdonosaik. A használt lakóparki lakások ára ennél jóval magasabb: például a négy-öt éve épült Liget I. lakópark zárt sorú sorházi lakásainak négyzetméteréért 250–300 ezer forintot kell a vevőknek letenniük. A családi házas övezetekben ugyancsak érezhető kisebb forgalom, különösen igaz ez a jó infra-struktúrájú Gerébytelepre és a Csapókertre. Előbbi helyen a harminc éve épült kockaházak éppúgy megtalálhatók, mint az utóbbi öt évben tető alá hozott korszerűbb családi otthonok. Az átlag négyzetméterárak itt 180–230 ezer forint, míg a belvároshoz közelebbi Csapókertben 190–250 ezer forint között szóródnak, a Nagyerdőn azonban felmehetnek 270 ezerre is.
Van kínálat új lakásokból
Aki új lakást keres a cívisvárosban, bő kínálattal találkozik: az önálló társasházi lakás éppúgy megtalálható, mint a hagyományosan épített, zárt rendszerű lakóparki. A nagyobb lakásszámmal kialakított társasházi lakások négyzetméterára alacsonyabb, átlag 230 ezer körül van, míg a kisebb lakásszámú épületekben lévő, magasabb minőségű és felszereltségű új lakásoké felmehet 350 ezer forintra is. A vevők által leginkább keresett lakásméret jelenleg a 60–70 négyzetméter (a nagyobbaknál már nehézkesebb az értékesítés), de azért akad vevő a kisebb, 30–35 négyzetméteresekre is. Debrecenben az elmúlt években több lakásfejlesztő cég valósított meg jelentős lakásprojekteket – jelenleg is több nagyszabású beruházás van folyamatban –, de a magánszemélyek is sok családi házat építettek és az önkormányzat által beindított városrehabilitációs program során is több új lakás készült. Emellett – amíg volt rá mód – a bérlakásépítésből az önkormányzat is kivette a részét.
Ezen fejlesztések eredményeként a helyhatóságtól kapott adatok szerint öt év alatt több mint 5 ezer új, korszerű otthonnal gyarapodott a város lakásállománya. S bár a piac egy-két éve kissé leült, a lakásberuházó társaságok – mint például a 25 hektáron két ütemben a Liget lakóparkot építő Lorinvest vagy a több mint tíz éve a városban társasházakat építő PROEP 2000 Kft., hogy csak kettőt említsünk a közel húszból – többsége további építéseket tervez. Mint H. Nagy István, a PROEP ügyvezetője lapunknak elmondta, a jövőben óvatosabban, körültekintőbben terveznek. Igaz ugyan, hogy most épülő, 33 lakásos projektjük 70 százalékát már értékesítették, a kereslet visszaesése azonban nagyon is érezhető. Szerinte Debrecenben jelenleg hiányzik az a vevőréteg, amely – Budapesthez hasonlóan – megfizeti a frekventált helyen lévő, magas minőségű anyagokkal épült és szolgáltatásokkal kialakított lakásokat.
A vevők egy-két éve elsősorban az árra koncentrálnak, és nem a valamivel magasabb árú, de jóval minőségibb életteret nyújtó ingatlanokra. Ennek oka H. Nagy István szerint több okra vezethető vissza. A szerény jövedelmek mellett nagyom alacsony szintű a lakásmobilitás, aminek beindulását gátolja a használt lakások piacának több mint két éve tartó pangása és az árak zuhanása. Így, ha valaki el is tudja adni korábbi otthonát, az érte kapott pénzt többnyire nem képes kiegészíteni annyival, hogy egy-két fokkal magasabb minőséget képviselő lakást vásárolhasson.
Jön a tisztulás
Az ügyvezető úgy látja: a kereslet visszaesése elindíthatja a fejlesztői piac tisztulását, vagyis reményei szerint kiszállnak a piacról az egy-két projektre szerveződött, többnyire komoly építőipari (tervezői, kivitelezői) szakmai hátérrel nem rendelkező vállalkozások, ami csökkentheti a jelenlegi túlkínálatot. A PROEP egyébként 35–52 négyzetméter alapterületű lakásainak négyzetméterét 320–330 ezer, míg a 82–90 négyzetméteresekét 300 ezer forintért kínálja, s mivel a kiemelt helyből és lakásaik magas minőségéből a jövőben sem kívánnak engedni, négyzetméteráraik sem csökkennek.
