Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) könnyűszerkezet-építő tagozata november 3–5. között tartja „IV. Készház Vásár és Szakmai Napok” rendezvényét. A háromnapos szakmai programra ellátogatók megismerkedhetnek a tagozathoz tartozó cégek helyszíni szerelésű fa- és fémvázas, valamint fa kis- és nagypaneles, illetve gerenda- és rönkházas technológiáival. Emellett szakemberek előadásait hallgathatják meg az ÉMI-minősítés fontosságáról, az építésüggyel és az energiatakarékossággal kapcsolatos kérdésekről, az energiatanúsítvány bevezetéséről, valamint az alternatív energiáról. Az ÉVOSZ célja a rendezvénnyel az, hogy az otthonteremtők mind szélesebb körben megismerjék azokat a lakhatási és üzemeltetési előnyöket, amelyeket a könnyűszerkezetes házak nyújtanak – mondta lapunknak Kárpáti József, a tagozat alelnöke.
A rendezvény másik feladata a fekete- és kókler munka arányának csökkentése az ágazaton belül. A tagozat által megfogalmazott állásfoglalás szerint ehhez vannak jól bevált nyugat-európai módszerek, amelyeket a hazai piacra kellene adaptálni. Az alelnök úgy látja: azt mindenki tudja, hogy ma Magyarországon az építőiparban – különösen a családiház-építés területén – eluralkodott a szabálytalan kivitelezések, a megfelelőségi igazolások nélküli anyagok használata, a szakszerűtlenség, a tisztességtelen és feketemunka, s nem ritka, hogy a kivitelező cég által adott számla és adószám is hamis. Nem biztos, hogy az a legeredményesebb védekezés, ha több száz ellenőrt alkalmazunk, növeljük az APEH-ellenőrzések számát, létrehozzuk az építőipari kommandót s bebörtönzünk néhány felelős műszaki vezetőt. Mint mondja, emellett sokkal fontosabb megtalálni az érdekeltséget, úgy a beruházónál, a kivitelezőnél, mint az építtetőnél, és az elvégzett munkáért valóságossá kell tenni a felelősségvállalást – ehhez azonban átfogó reformokra van szükség. Olyanokra, amelyek előnyhöz juttatják a minősített és tisztességes cégeket, szemben a kontár, tisztességtelen vállalkozásokkal. Ezzel nemcsak a piac megtisztulása haladna gyorsabban, de a feketemunka arányát és a körbetartozást is nagymértékben csökkenteni lehetne, s nem utolsósorban javulna az újonnan épült lakások minősége. Nőne várható élettartamuk, értékesebb, energiatakarékosabban üzemeltethető, jobban használható lakásállomány épülhetne.
A könnyűszerkezetes építési technológiák ugyanis a forgalomba hozatalhoz és felhasználáshoz szükséges jogszabályi alapkövetelményeknek (mechanikai szilárdság, tűzbiztonság, tisztaság, egészség- és környezetvédelem, használati biztonság, zajvédelem, valamint energiatakarékosság és hővédelem) éppúgy megfelelnek, mint saját minőség-ellenőrzési rendszerüknek. Ezzel is magyarázható, hogy amíg a kelet-európai országokban az összes lakásból mindössze 1–5 százalék között van a könnyűszerkezetesek aránya, Magyarországon az utóbbi években növekedés tapasztalható, a családi házak között piaci részarányuk mára elérte a 11 százalékot. Igaz, ez még elmarad a nyugat-európaihoz képest, ahol az összes lakáson belüli arányuk 20 és 40 százalék között mozog. A garantált minőség mellett segíti ezen építési módok magyarországi terjedését az is, hogy napjainkban már több bank folyósít támogatott hitelt a hasonló technológiával épült házakhoz. Ugyancsak a könnyűszerkezetek iránti hazai építkezői bizalmat erősíti, hogy a hitelt nyújtó pénzintézetek által megállapított hitelfedezeti érték – a védjegyet viselő szerkezetből épült házaknál – már megközelítőleg annyi, mint a téglából épült házak esetében (ez korábban a téglaházakénak csupán 70 százaléka volt). Emellett egyéb előnyeik sem elhanyagolhatóak: például környezetbarátak, viszonylag rövid idő, 3–6 hónap alatt felépíthetőek, s az üzemben előre gyártott panelelemekből épült készházak belső térkialakítása később is rugalmasan változtatható. Ugyancsak figyelemre méltó e szerkezeteknek gyakran a tégláénál is kedvezőbb hőszigetelő képessége, ami az egyre emelkedő energiaárak mellett nem elhanyagolható szempont.
A téglaházhoz képest általában a négyzetméterár is alacsonyabb és garantált: vagyis menet közben a cégek nem emelik az árat. A hasonló technológiát kínáló társaságok némelyikénél az ár a ház megrendelt állapotig való felépítése mellett tartalmazza az egyedi tervezés, valamint a közműengedélyek beszerzési költségét, továbbá a szállítási költségeket és a munkadíjakat is. A beruházói garancia általában tíz–harminc év. A kis- és nagypaneles készházrendszerek esetében a kulcsrakész állapotért általában 130 ezer forinttól indulnak a négyzetméterárak. Az építtető igényétől függően ezek felmehetnek 190–200 ezerre, a különleges, egyedi extrákkal pedig 300 ezerre is, míg a fémvázas szerkezetek négyzetmétere 150–180 ezer, a garantáltan jó minőségű fenyőfa gerenda- és rönkházaké pedig jelenleg 230 ezer forint körül alakul.
