Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A tizenkilenc európai ország gazdaságkutatóinak közös munkájával működő Euroconstruct becslései szerint az érintett államok építési piaca idén 2,6 százalékkal gyarapodik, s az elkövetkező években is növekedésre lehet számítani, bár a húzó országok, például Németország gyengélkedése miatt ez a növekedés 2007–2008-ban az ideinél kisebb, 1,5 százalékos lesz. Európa legjelentősebb építési részpiaca továbbra is a lakásépítés, amely az építési tevékenység értékének 50 százalékát fedi le és fele-fele arányban oszlik meg az új lakások építése, illetve a felújítás-fenntartás között. Bár Nyugat-Európában a lakásépítés jelenti a húzóerőt, az egész kontinenst tekintve mégis a legegyenletesebb fejlődés a mélyépítés területén várható, amelynek növekedése jóval meghaladja a magasépítését.
A visegrádi országokban a mélyépítés (közlekedés, szállítás, energetika, telekommunikáció, közműellátás, környezetvédelem) lényegesen gyorsabban nő a nyugati államokban tapasztaltnál. E négy országban 2006–2008 között az építési piac évi 6–8 százalékkal bővül, ezen belül a mélyépítés növekedése az egész térségben két számjegyű. (A 19 Euroconstruct-ország tavaly 1264,6 milliárd eurós építési teljesítményt ért el, ennek mindössze 4,1 százaléka, 51,6 milliárd euró a négy visegrádi ország hozzáadott értéke: a csehek részesedése 14,2 milliárd, Magyarországé 10,3 milliárd, a lengyeleké 24 milliárd, a szlovák építési piac teljesítménye pedig 3,1 milliárd euró volt.)
A kelet- és délkelet-európai országokban (Oroszország, Románia, Ukrajna, Törökország, Bulgária, Horvátország, Szerbia és Montenegró) még a visegrádiakénál is jelentősebb és gyorsabb a piacbővülés. Ezekben az államokban az éves mélyépítési teljesítményérték növekedése 13–19 százalék között mozog, igaz, az építési piac mérete, értéke a lakosság számához viszonyítva aránytalanul alacsony – a statisztikai hivatalok adatai szerint összesen csupán 70 milliárd euró volt 2005-ben. (Valójában legalább 100-110 milliárd euró egy évben, mivel mintegy 35–50 százalékra becsülhető a statisztikailag nem felmérhető, szürke építés a nagy piacokon, tehát Romániában, Törökországban, Oroszországban és Ukrajnában.) A kelet- és délkelet-európai országokban a mélyépítés az összteljesítmény 32 százalékát teszi ki, ez az arány a visegrádiaknál 35, a nyugati államokban pedig csupán 20 százalék.
Nem meglepő a mélyépítés gyorsuló kelet-európai növekedése, egyrészt a piacok kicsiny mérete, másrészt az elmaradott állagú és egyre nagyobb igénybevételnek kitett infrastruktúra miatt, illetve ez az a szektor, ahol a költségvetés elkötelezett a fejlesztések iránt. Az új EU-tagországok esetében az út-, vasút-, közmű- és környezetvédelmi fejlesztések egyszersmind támogatott kötelezettségek is, a gyorsulás ezeknél az államoknál az uniós források jelentős növekedésével is magyarázható. Az új uniós tagok és a kelet-európai országok elmaradott infrastruktúrája következtében a térségbeli fejlesztések elsősorban autópálya-építések, illetve a közlekedés-szállítás terén történnek jelentős beruházások. Ugyancsak nagy összegeket emésztenek fel a környezetvédelmi beruházások.
