Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A várakozásoknak megfelelően az idei első negyedévben erőre kapott a budapesti irodapiac: mintegy 58 ezer négyzetméter új területet adtak át, ami több mint kétszer nagyobb mértékű bővülés, mint 2005 azonos időszakában és csak 13,5 ezer négyzetméterrel marad el a tavalyi év teljes új kínálatától. A legújabb irodafejlesztések minden esetben a nem központi kínálatot bővítik, hatból három épület (körülbelül 33 ezer négyzetméter) a XIII. kerületben épült, 11 százalékkal növelve a kerület kínálatát. A maradék három irodaépület (összesen 25 ezer négyzetméter) a III., X. és a XI. kerületben épült fel. Az előrejelzések szerint 2006 végéig Budapesten mintegy 150 ezer négyzetméter új irodaterületet adnak át, ennek 82 százalékát a pesti oldalon. Ezek többsége (69 ezer négyzetméter) a XIII. kerületben épül, amely továbbra is a modern irodakínálat legfőbb bázisa, 330 ezer négyzetméterrel.
Valamelyest csökkent a bérlői aktivitás az első három hónapban. Január és március között 35,1 ezer négyzetmétert vettek bérbe, ami 24 ezer négyzetméterrel marad el a tavalyi negyedévek átlagos mértékétől.
A legtöbb területet a XIII. kerületben vették bérbe: ebben a városrészben több mint 16 ezer négyzetméter talált gazdára, ami messze felülmúlja a III. kerületet, amely a második helyen végzett 4,9 ezer négyzetméterrel. A sok új terület és a bérlői aktivitás csökkenése miatt a kihasználatlansági ráta 11,67 százalékról 13,15 százalékra emelkedett. Mivel az új irodák iránti kereslet az átadott területek kevesebb mint felét érte el, az első negyedévben az összes üres terület mennyisége 31 ezer négyzetméterrel nőtt, azaz kevéssel meghaladta a 210 ezer négyzetmétert. A legalacsonyabb kihasználatlansági ráta a budai oldalon, a XII. kerületben (4,9 százalék) és az I. kerületben (8 százalék) figyelhető meg, a legmagasabbat pedig a pesti oldalon, a X. (34,5 százalék) és a XV. kerületben (45,9 százalék) mérték.
Az első negyedéves bérbeadási tranzakciók adatai alapján az átlagos bérleti díj csökkent, 12,9 euró lett havonta és négyzetméterenként, szemben a tavalyi negyedik negyedévben mért 13,0 euróval. A legmagasabb átlagos bérleti díj az V. kerületben volt, ahol 15,42 eurót kellett fizetni havonta egy négyzetméterért. A XI. kerület volt a második legdrágább városrész a 14,51 eurós átlagos havidíjjal, míg a szomszédos XII. kerület 13,54 euróval lett a harmadik. Az első osztályú, a főváros központjában lévő irodaházak havi bérleti díja még mindig 20–21 euró.
Az elmúlt években az ipari ingatlanok piaca gyorsan fejlődött, az építési kedv a 2002-es boom óta lankadatlan. Ugyancsak jelentős az éves bérlői aktivitás, ami 100 ezer négyzetméter felett maradt a 2003-as rekordév óta. Budapesten és agglomerációjában jelenleg mintegy 824 ezer négyzetméter modern ipari ingatlan van, míg egy évvel korábban csupán 687 ezer négyzetméter volt. Az építési kedv az idei első negyedévben valamelyest visszafogottabb volt, csupán egy 10 ezer négyzetméteres raktárépületet adtak át a Parkridge Distribution Centerben, Szigetszentmiklóson. Az alacsony szintű új kínálat többek között épp a 2005 negyedik negyedévében tapasztalt erőteljes beruházói kedvnek tudható be, akkor 80 ezer négyzetmétert adtak át, a 2005-ös új kínálat 89 százalékát. Az év hátralévő részében azonban több új épületet is átadnak: a jelenlegi elképzelések szerint 2006-ban 73–90 ezer négyzetméter készülhet el, az elkövetkező néhány év alatt pedig az ipariingatlan-kínálat Budapesten és környékén 2,5-szeresére, mintegy 1,6 millió négyzetméterre nőhet.
Hasonlóan az épületátadások szintjéhez, a bérlői aktivitás is alacsony volt 2006 első három hónapjában a budapesti ipari ingatlanok piacán, ebben az időszakban összesen 6,4 ezer négyzetméter raktárterületet adtak ki, ez pedig mindössze negyede a 2005-ös átlagos negyedéves szintnek, s az elmúlt két év legalacsonyabb szintje. A bérbeadási szerződések közel kétharmadát Budapest külvárosi részein kötötték, az összes bérbeadás 80 százalékát pedig logisztikai és fuvarozói profillal rendelkező cégek hozták. A nettó bérbeadás volumene valamivel több mint 20 ezer négyzetmétert tett ki: ennek oka, hogy a már előszerződéssel rendelkező raktárakat bérlőik ténylegesen ebben az időszakban foglalták el. A bérleti díjak tekintetében nem volt jelentős változás 2006 első negyedévében. Az átlagos bérleti díj 3,8 és 4,2 euró között maradt havonta és négyzetméterenként, a jellemző üzemeltetési díj pedig 0,7–1 euró. Az első osztályú raktárak bérleti díja körülbelül 5,5 euró havonta. A fejlesztők által elvárt átlagos bérleti idő továbbra is öt év, habár a legtöbb tulajdonos hajlandóságot mutat a hároméves időszakok figyelembevételére is, mivel növekvő kereslet mutatkozik a rövidebb bérleti szerződések iránt. A nettó bérbeadás az első három hónapban mintegy 10 ezer négyzetméterrel haladta meg az új területek mennyiségét, s ennek eredményeként az üresen álló raktárterület 100 ezer négyzetméter alá esett, a kihasználatlansági ráta pedig 138 százalékponttal csökkent. A mutató jelenleg 12 százalékon áll, inkább követve az erős fluktuációt, ami még mindig tipikusan jellemző az ipari ingatlanok kiforratlan piacára. Az előrejelzések szerint a kihasználatlansági ráta 2006 folyamán ismét 10 százalék alá esik.
