Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az ingatlanpiacot kiegyensúlyozott, mérsékelt ütemű fejlődés jellemzi, a beruházások javuló összetételűek és minőségűek, s ez a tendencia várhatóan az egész évben fennmarad – derül ki az Ecostat ingatlanbarométeréből. Ennek eredményeként a kevésbé korszerű lakásokat egyre nehezebb eladni, s a nem frekventált körzetekben, kerületekben a telek- és lakásárak lassan mérséklődnek. A jó adottságú helyeken lévő, magas műszaki és komfortminőségű ingatlanok árai azonban növekednek, míg a középkategóriás, korszerűtlenebb ingatlanok árai most még stagnálnak, hosszabb távon azonban várhatóan csökkennek. Összességében a jelenlegi jövedelmi szinteken a lakáspiaci kereslet-kínálat a legtöbb szegmensben egyensúlyban van, pótlólagos igény csupán a szociális bérlakások iránt jelentkezik, ám ez vélhetően a forráshiány miatt még több évig így marad. Az átadott lakások átlagos területe csökken, miközben erősödik a nagyméretű luxuslakások iránti igény. Bár az átlagos terület kisebb lett, a legkisebbek, a garzonlakások iránti keresletet az egy-másfél szobás otthonok iránti növekvő igény váltotta fel. További pozitív fejlemény a lakáspiacon, hogy az új lakások építése mellett a felújítások, bővítések és korszerűsítések száma is nő.
A lakáspiac az utóbbi öt-nyolc évben a gazdaság sikerágazatává vált, a mennyiségi hiányt minőségi váltotta fel. Folyamatosan épülnek befektetési célú bérlakások, s a lakosság a jövedelmi viszonyainak jobban megfelelő, a korábbinál komfortosabb otthonokban él. A lakásépítés és -forgalmazás 2004–2005-ben tetőzött, a folyamatban lévő építkezések magas száma arra enged következtetni, hogy 2006-ban az építések volumene kismértékben elmarad a bázisidőszak szintjétől. Az új lakások iránti kereslet mérséklődését az engedélyezési kérelmek több negyedéves csökkenése igazolja. A folyamatban lévő építkezések nagy száma miatt a használatbavételek az új engedélyek számánál kisebb arányban csökkennek.
Az Ecostat ingatlanbarométerének 2006 első három hónapjára vonatkozó 46,5 százalékos értéke a vázolt hatások következtében 1,5 százalékponttal alacsonyabb az előző negyedévi értéknél. A kereslet-kínálati viszonyok kiegyenlítődése alapján úgy látszik, az ingatlanpiac bővülése egy időre elérte felső határát, egyes szegmensekben kisebb élénkülés, másutt stagnálás, illetve visszaesés várható. A piaci szereplők előrejelzései továbbra is széles sávban szóródnak, átlag feletti dinamikát egyetlen csoport sem prognosztizált. Jelentős mértékű keresletcsökkenést a vállalatok jeleztek, a többi csoport kisebb pozitív változást jelez a következő fél évre. A középtávú trend alapján az ingatlanpiacon szolid, fokozatos javulással lehet számolni, a fentiekben említett differenciálódás mellett.
Az ingatlanpiac szereplői 2006-ra az előre jelzett inflációnál magasabb árnövekedést feltételeznek termékeik, szolgáltatásaik értékesítésében. A vállalatok és a lakosság előrejelzései szerint a különböző területeken átlagosan 5–7 százalékkal emelkednek az árak. A legnagyobb mértékű drágulást a tervezési díjaknál jelezték, ahol az idei évre 6,9 százalékos árnövekedést prognosztizáltak. A munkaerőköltségek növekedése 2005 negyedik negyedévében nagymértékű volt, 2006 első negyedévében viszont alig haladta meg az 5 százalékot. A várakozások szerint az építési-szerelési tevékenységek árai és az építőanyagárak mintegy 6,4 százalékkal haladják meg a bázisidőszaki szintet, a telekárak 6,1 százalékkal, a betéti kamatokkal azonos mértékben emelkednek. A kész ingatlanok közül az év végéig az új lakóépületek ára 6,5 százalékkal, az A kategóriás irodák ára várhatóan 4,8 százalékkal, a B kategóriás irodáké 4,3 százalékkal, az új logisztikai ingatlanoké pedig 4,9 százalékkal emelkedik. Az új kereskedelmi építmények árnövekedése várhatóan felülmúlja ezeket az értékeket, ezek az ingatlanok átlagosan 6,1 százalékkal kerülhetnek többe a következő hat hónapban, mint egy évvel korábban. A lakásárak változásának megítélésében egyébként mértéktartóbbak a beruházók és a forgalmazók.
