Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az építési fegyelem jelentős javulását várják az illetékesek az építési törvény nemrég érvénybe lépett változásaitól, bár azt a hatóságok is elismerik: a módosítás nem csodaszer. Az építési hatóságok továbbra sem függetlenek az önkormányzatoktól – noha számos visszásságért a települések is felelősek –, a városképek a jövőben is esetlegesen alakulhatnak, bár a tervtanácsok jogköre megerősödött. A nemzetgazdasági szempontból fontos létesítmények megépítése valamivel egyszerűbb lehet a döntési hatáskörök módosításával, de egy közönséges építkezés továbbra is számtalan nehézségbe ütközik. Az ingatlanfejlesztő cégek szerint az építési jogszabályok túl bonyolultak és semmiképpen nem segítik a fejlesztőket. Nem védhetők ki segítségükkel az olyan trükkök sem, amikor valaki mesterséges akadályok állítására használja ki az előírásokat – például jól célzott telekvásárlásokkal –, gyakorlatilag megzsarolva a beruházókat. Szakmai vélemények szerint érthető, hogy az építkezők egyre nagyobb arányban vállalják a szabályok áthágásával járó kockázatokat: a lebukás veszélye kicsi, az engedélyek utólagos megszerzésének az esélye nagy, gyakran még bírságot sem kell fizetni. (Nyugat-európai példák ugyanakkor arra intenek: egy későbbi szigorításnak kínos, akár bontásokig vezető következményei is lehetnek.) Az ellentmondásos döntéseket eredményező jogszabályi toldozgatás helyett az ügyintézés egész folyamatát kellene megreformálni – véli egy kerületi főépítész –, akár úgy is, hogy az önkormányzatok helyett egy központi építésügyi hatóság venné kezébe a dolgokat.
